Olajozottan duruzsolnak
a létfenntartó gépek.
Automatikus mozgások
hajtják az egészet.
Pedig egy hang a rendszer mélyén
folyton csak kiabál,
hogy a srác halni akar,
és a gondolat felzabál
akár a rák.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.
Vattacukor-édes emlék, hogy
nincsen semmi baj.
A beteg elmébe szivárog be
az infúzióval.
Suhogó fehér köpenyesek
nyomozzák a hibát.
Szikével vágott ösvényeiken
ők sem találják
mi bánt.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.
Nem kell naplemente
az őszi kertbe' a
puha plédek alatt.
A megfékezett tébolyból
csak mélyülő csend marad,
ami rád telepszik, majd maga alá gyűr
hisz úgyis mindegy neked.
Inkább lágyan összeroppansz,
mert kitörni nem lehet.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.
a létfenntartó gépek.
Automatikus mozgások
hajtják az egészet.
Pedig egy hang a rendszer mélyén
folyton csak kiabál,
hogy a srác halni akar,
és a gondolat felzabál
akár a rák.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.
Vattacukor-édes emlék, hogy
nincsen semmi baj.
A beteg elmébe szivárog be
az infúzióval.
Suhogó fehér köpenyesek
nyomozzák a hibát.
Szikével vágott ösvényeiken
ők sem találják
mi bánt.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.
Nem kell naplemente
az őszi kertbe' a
puha plédek alatt.
A megfékezett tébolyból
csak mélyülő csend marad,
ami rád telepszik, majd maga alá gyűr
hisz úgyis mindegy neked.
Inkább lágyan összeroppansz,
mert kitörni nem lehet.
Nincsenek válaszaim
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.