Alvadt vérem tette valóvá,
A harc mi velünk született
Vajon mikor ér véget?
S kiutat mi jelent?
Valhalla vajon vár-e minket?
Medreinkbõl kilép a tûz
Ezernyi emlék egy másik létrõl,
Az erdõk mélyére ûz
..táncolni réteken s az erdõk mélyén,
Por testünk születésén
Térdre rogyva kitárt szívvel, vérmezõk csendességével
És én megölelem ezt a kárhozott éjszakát,
Örök ágyam érzem vár reám... érzem vár reám...
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár..
Néhány lépés a Pokol mélye,
Bennem él a fekete éj
500 éve valami történt,
És még most is bennem él
A folyó meséli történetét
Ott ahol az erdõk egybe érnek
A legenda szerint itt kezdõdött
Az, mi most bennünk újjá éled
Miért vágyom átok lenni?
Hogy a gyûlölet öleljen át?
Egy álom ûz le a mélybe
Nem kerestem, mégis megtalált
A szenvedés árnyai körbe vettek
S ne kérdezd, hogy "miért?"
Hajt a végtelenbe egy õrült képzet
Az, mi most bennünk újjá éled
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár..
In summum me exsurgunt
Vetustatis mille umbrarum,
Runas scalpsi somno
Quodam ligno mortuo.
..táncolni réteken s az erdõk mélyén,
Por testünk születésén
Térdre rogyva kitárt szívvel, vérmezõk csendességével
És én megölelem ezt a kárhozott éjszakát,
Örök ágyam érzem vár reám... érzem vár reám...
Felszínre tör bennem
A múlt ezernyi árnya,
Álmomban rúnákat véstem
Egy halott fára.
A tánc valóság volt, bennem él
Jöjj velem, s megérint a legsötétebb éj
Ha eltûnik minden, mi marad?
Ha elfojt mindent a tudat?
Felnézek az égre, friss vér hull reám.
A pusztulás könnyei hullnak
Nincs új hajnal a köd után
Még néhány lépés a Pokol mélye,
Már bennem él a fekete éj
500 éve valami történt,
S még most is bennem él.
Lehet, hogy mégsem ez a végzet?
Csak a téboly írta át?
Ennyi maradt a fekete éjbõl
Érzem, most már nincs tovább..
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár...
A harc mi velünk született
Vajon mikor ér véget?
S kiutat mi jelent?
Valhalla vajon vár-e minket?
Medreinkbõl kilép a tûz
Ezernyi emlék egy másik létrõl,
Az erdõk mélyére ûz
..táncolni réteken s az erdõk mélyén,
Por testünk születésén
Térdre rogyva kitárt szívvel, vérmezõk csendességével
És én megölelem ezt a kárhozott éjszakát,
Örök ágyam érzem vár reám... érzem vár reám...
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár..
Néhány lépés a Pokol mélye,
Bennem él a fekete éj
500 éve valami történt,
És még most is bennem él
A folyó meséli történetét
Ott ahol az erdõk egybe érnek
A legenda szerint itt kezdõdött
Az, mi most bennünk újjá éled
Miért vágyom átok lenni?
Hogy a gyûlölet öleljen át?
Egy álom ûz le a mélybe
Nem kerestem, mégis megtalált
A szenvedés árnyai körbe vettek
S ne kérdezd, hogy "miért?"
Hajt a végtelenbe egy õrült képzet
Az, mi most bennünk újjá éled
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár..
In summum me exsurgunt
Vetustatis mille umbrarum,
Runas scalpsi somno
Quodam ligno mortuo.
..táncolni réteken s az erdõk mélyén,
Por testünk születésén
Térdre rogyva kitárt szívvel, vérmezõk csendességével
És én megölelem ezt a kárhozott éjszakát,
Örök ágyam érzem vár reám... érzem vár reám...
Felszínre tör bennem
A múlt ezernyi árnya,
Álmomban rúnákat véstem
Egy halott fára.
A tánc valóság volt, bennem él
Jöjj velem, s megérint a legsötétebb éj
Ha eltûnik minden, mi marad?
Ha elfojt mindent a tudat?
Felnézek az égre, friss vér hull reám.
A pusztulás könnyei hullnak
Nincs új hajnal a köd után
Még néhány lépés a Pokol mélye,
Már bennem él a fekete éj
500 éve valami történt,
S még most is bennem él.
Lehet, hogy mégsem ez a végzet?
Csak a téboly írta át?
Ennyi maradt a fekete éjbõl
Érzem, most már nincs tovább..
De elõttem kapuk nyílnak,
A köd befogadni vár
Ezernyi érzéssel,
Érzem, elmos az ár...