Balázs:
Ruhád a szekrény rejtekén
Csiszolt fehéren szétszakad,
Mögéjük rejtett csillogás
Szemed sarkában ott marad.
Elbújnak rejtett napjai
A déli munka sózott homlokán.
Megfásultan földre hullsz
Egy eltévesztett gazdag vacsorán.
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Feri:
Én ott maradtam, ott azon a dombon,
Ahol csillagvizsgáló várt és a lombon át
Láttam a napsütést, láttam hogy múlik, éreztem lüktetést.
Vigyázó öledben könnyedén aludtam el,
Így készültem én hosszú útra fel.
Vándorbotomba vésem a neved, mert
A Hold altatott, a Nap veled kelt.
Én ott maradtam, ott azon a dombon,
Hogy itt lehessek most a porondon.
Vilma néni Ödön bácsival,
Sokszor mondták, Ferike ácsi van.
Gyerek voltam, kíváncsi mindenre,
Jött magától, nem vártam ihletre.
Apró életem udvarom színezte,
Aztán Manyi néni két fogam kiverte.
Zrínyi Ilona Általános Iskola,
1. C osztály, rengeteg kispofa.
Jött a délután, benne a napközi,
Ott láttam, az erős a gyengébbet fellöki.
Tőled kérdeztem, mi szükség erre,
Te azt mondtad, majd megértem, mi Isten terve.
Hittanra jártam, hol a bibliát mesélték,
Ott megértettem, mi a lelki szegénység.
Balázs:
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
Feri:
Te erre, én arra mentem,
Amit sütöttél, én mind megettem.
Na meg Pöszike néni zserbója volt olyan,
Hogy igazából azt semmi nem pótolja.
Ferike hóbortja rímekben beszélni,
Sorokat ültetni, de a gyümölcsöt csak nézni.
Anyu és anyukád, na meg az ő anyja,
Ez a szó a mi fajtánk szívébe belakja magát.
Itt minden értelmet talált, hogy
Egy napon én is növesszek szakállt.
Bármi is történjen ezen a világon,
Érted a hét próbát ezerszer kiállom.
Ahol a virágok, ott van még Marina,
Fekete rigóval, együtt a nagyival.
Figyelik csókom, ki követi őket,
Így sütik az égre fölénk a felhőket.
Balázs:
Ruhád a szekrény rejtekén
Csiszolt fehéren szétszakad,
Mögéjük rejtett csillogás
Szemed sarkában ott marad.
Elbújnak rejtett napjai
A déli munka sózott homlokán.
Megfásultan földre hullsz
Egy eltévesztett gazdag vacsorán.
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik
Ruhád a szekrény rejtekén
Csiszolt fehéren szétszakad,
Mögéjük rejtett csillogás
Szemed sarkában ott marad.
Elbújnak rejtett napjai
A déli munka sózott homlokán.
Megfásultan földre hullsz
Egy eltévesztett gazdag vacsorán.
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Feri:
Én ott maradtam, ott azon a dombon,
Ahol csillagvizsgáló várt és a lombon át
Láttam a napsütést, láttam hogy múlik, éreztem lüktetést.
Vigyázó öledben könnyedén aludtam el,
Így készültem én hosszú útra fel.
Vándorbotomba vésem a neved, mert
A Hold altatott, a Nap veled kelt.
Én ott maradtam, ott azon a dombon,
Hogy itt lehessek most a porondon.
Vilma néni Ödön bácsival,
Sokszor mondták, Ferike ácsi van.
Gyerek voltam, kíváncsi mindenre,
Jött magától, nem vártam ihletre.
Apró életem udvarom színezte,
Aztán Manyi néni két fogam kiverte.
Zrínyi Ilona Általános Iskola,
1. C osztály, rengeteg kispofa.
Jött a délután, benne a napközi,
Ott láttam, az erős a gyengébbet fellöki.
Tőled kérdeztem, mi szükség erre,
Te azt mondtad, majd megértem, mi Isten terve.
Hittanra jártam, hol a bibliát mesélték,
Ott megértettem, mi a lelki szegénység.
Balázs:
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
Feri:
Te erre, én arra mentem,
Amit sütöttél, én mind megettem.
Na meg Pöszike néni zserbója volt olyan,
Hogy igazából azt semmi nem pótolja.
Ferike hóbortja rímekben beszélni,
Sorokat ültetni, de a gyümölcsöt csak nézni.
Anyu és anyukád, na meg az ő anyja,
Ez a szó a mi fajtánk szívébe belakja magát.
Itt minden értelmet talált, hogy
Egy napon én is növesszek szakállt.
Bármi is történjen ezen a világon,
Érted a hét próbát ezerszer kiállom.
Ahol a virágok, ott van még Marina,
Fekete rigóval, együtt a nagyival.
Figyelik csókom, ki követi őket,
Így sütik az égre fölénk a felhőket.
Balázs:
Ruhád a szekrény rejtekén
Csiszolt fehéren szétszakad,
Mögéjük rejtett csillogás
Szemed sarkában ott marad.
Elbújnak rejtett napjai
A déli munka sózott homlokán.
Megfásultan földre hullsz
Egy eltévesztett gazdag vacsorán.
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
Ha térdre hullsz, most megfakulsz
Erőtlenséged vasba gyúr
Ha térdre hullsz, most meghalunk
Erőtlenségem néma kút
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor
A lélek a szív alatt készül
Egy t**kos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik