Ahogyan kipattant a szemem egyből észre veszem,
Hogy nem egészen stimmel minden, így helytelenül teszem
De felkelek mert nem tudom mit akarnak
Amit a nyakamba varrnak az egy szimpla szar nap.
A takarót gyorsan magamra rántom,
Mert előre látom, hogy mi lesz és vágom
A mai napra nem marad más, csak a lakás
Talán idebent nem érhet semmiféle csapás.
Na szedd össze magad, első a toalett
Ez igazi megkönnyebbülés, de a papír hova lett?
Na ne!- mondom, mert amíg a fogam mosom
A gatyámra egy gyönyörűséges fogkrémcsík oson.
Azt az arcot frankón kőbe kéne vésni
Ahogy a lábujjam az ágy sarkát finoman megérzi
De mi jöhet még, talán ma mindent vissza kapok?
Hát ezért lettek ilyen hosszúak ezek a napok?
Refrén:
Szar napom van tesó hagyj ma békén
Ne kóstolgass mert még a végén
Eljár a kezem és csúnyán vétkezem
Hidd el nekem, hogy ezt én se élvezem.
2x
Éget a nap, csak seggelek a teraszon
Ha valaki rám csörög a kagylót lebaszom
Nem érdekel felőlem akárki is lehet,
Mert ezen a napon csak egyetlen szívességet tehet
De nem adja fel, ugyanúgy hív, ugyanúgy zargat
A gép majd közbe lép, de még hallgat
Ahogy a rögzítőn a hely, épp úgy a türelmem is fogy
/"Szia Szabi, remélem ma nem felejtetted el,
hogy van egy TV riport 9-kor!
Nem ebédelsz? Majd a lakást...!"/
Fancsali képpel bámulom a sörömet
Túl hideg hozzám, ő se szerez örömet
Egy légy száll rá és a pofámba vigyorog
Rámozdulok, mire a söröm fele kicsorog.
Hát mi van ma. óh mondd mi a f*** van?
Régóta nem voltam ilyen rossz passzban
Ígérem egy miatyánkot felküldök az égbe
Csak ennek a napnak legyen végre vége
Refrén
2x
A nap se bírja nézni, inkább lebújik
Az éjszaka bekúszik, ám csak nem múlik a baj, ajaj
Akár a kés és a vaj, az egyik elkenődik de a másik az raj
A földre fekve lelem meg azt a pontot,
Ahol biztonságban vagyok, itt csak nem rontok
De naiv vagyok, mert itt is utolér
Könyörtelen velem és cseppet sem kímél
A padlóra került a szörny és rajta a rém
Remélem záró számként kínoz a migrén
Amíg én rettegve várom a véget,
A jókedv a szőnyegen szép kis lyukat éget
Ez nem dráma, de azt tényleg nem vártam,
Hogy kimaradjon valami, de kimaradt az áram
hát behunyom a szemem helyet adva a jónak
És bízva bízok benne, hogy másról szól a holnap.
Refrén
2x
Hogy nem egészen stimmel minden, így helytelenül teszem
De felkelek mert nem tudom mit akarnak
Amit a nyakamba varrnak az egy szimpla szar nap.
A takarót gyorsan magamra rántom,
Mert előre látom, hogy mi lesz és vágom
A mai napra nem marad más, csak a lakás
Talán idebent nem érhet semmiféle csapás.
Na szedd össze magad, első a toalett
Ez igazi megkönnyebbülés, de a papír hova lett?
Na ne!- mondom, mert amíg a fogam mosom
A gatyámra egy gyönyörűséges fogkrémcsík oson.
Azt az arcot frankón kőbe kéne vésni
Ahogy a lábujjam az ágy sarkát finoman megérzi
De mi jöhet még, talán ma mindent vissza kapok?
Hát ezért lettek ilyen hosszúak ezek a napok?
Refrén:
Szar napom van tesó hagyj ma békén
Ne kóstolgass mert még a végén
Eljár a kezem és csúnyán vétkezem
Hidd el nekem, hogy ezt én se élvezem.
2x
Éget a nap, csak seggelek a teraszon
Ha valaki rám csörög a kagylót lebaszom
Nem érdekel felőlem akárki is lehet,
Mert ezen a napon csak egyetlen szívességet tehet
De nem adja fel, ugyanúgy hív, ugyanúgy zargat
A gép majd közbe lép, de még hallgat
Ahogy a rögzítőn a hely, épp úgy a türelmem is fogy
/"Szia Szabi, remélem ma nem felejtetted el,
hogy van egy TV riport 9-kor!
Nem ebédelsz? Majd a lakást...!"/
Fancsali képpel bámulom a sörömet
Túl hideg hozzám, ő se szerez örömet
Egy légy száll rá és a pofámba vigyorog
Rámozdulok, mire a söröm fele kicsorog.
Hát mi van ma. óh mondd mi a f*** van?
Régóta nem voltam ilyen rossz passzban
Ígérem egy miatyánkot felküldök az égbe
Csak ennek a napnak legyen végre vége
Refrén
2x
A nap se bírja nézni, inkább lebújik
Az éjszaka bekúszik, ám csak nem múlik a baj, ajaj
Akár a kés és a vaj, az egyik elkenődik de a másik az raj
A földre fekve lelem meg azt a pontot,
Ahol biztonságban vagyok, itt csak nem rontok
De naiv vagyok, mert itt is utolér
Könyörtelen velem és cseppet sem kímél
A padlóra került a szörny és rajta a rém
Remélem záró számként kínoz a migrén
Amíg én rettegve várom a véget,
A jókedv a szőnyegen szép kis lyukat éget
Ez nem dráma, de azt tényleg nem vártam,
Hogy kimaradjon valami, de kimaradt az áram
hát behunyom a szemem helyet adva a jónak
És bízva bízok benne, hogy másról szól a holnap.
Refrén
2x