Karolj át, húzz magadhoz,
hideg kinn a szél.
Nem tudom, mit hoz a holnap,
de mellettem sose félj.
A felhő szélén fáradt angyal.
A Teremtés már kész.
Füledbe halkan súgom,
nincs veszve semmi még.
Soha nem adtam fel, nem sírtam,
mert az gyengeség.
Talán csak egyszer, mikor temettünk
egy gitárt, s egy remetét.
Van két krajcár, két t**kos talizmán,
mit tenyeremben szorítok én.
Apám adta mielőtt elment,
Ez volt az örökség.
Megszólalt egy hajnalon,
egy lassú szőrös blues.
Megértettem mindent,
az Úr utánam nyúlt.
Kikotortam a szekrényből
minden maradék pénzem.
Zálogba tett órámat,
mikrofonra cseréltem.
Nézz reám, így állok előtted,
t**kaim mind ismered.
Egy volt, mi hajtott az úton:
a végtelen szeretet.
Megszólalt egy hajnalon,
egy lassú szőrös blues.
Megértettem mindent,
az Úr utánam nyúlt.
hideg kinn a szél.
Nem tudom, mit hoz a holnap,
de mellettem sose félj.
A felhő szélén fáradt angyal.
A Teremtés már kész.
Füledbe halkan súgom,
nincs veszve semmi még.
Soha nem adtam fel, nem sírtam,
mert az gyengeség.
Talán csak egyszer, mikor temettünk
egy gitárt, s egy remetét.
Van két krajcár, két t**kos talizmán,
mit tenyeremben szorítok én.
Apám adta mielőtt elment,
Ez volt az örökség.
Megszólalt egy hajnalon,
egy lassú szőrös blues.
Megértettem mindent,
az Úr utánam nyúlt.
Kikotortam a szekrényből
minden maradék pénzem.
Zálogba tett órámat,
mikrofonra cseréltem.
Nézz reám, így állok előtted,
t**kaim mind ismered.
Egy volt, mi hajtott az úton:
a végtelen szeretet.
Megszólalt egy hajnalon,
egy lassú szőrös blues.
Megértettem mindent,
az Úr utánam nyúlt.