Az óra ketyeg a sötétben, mögötted állok
Harc nélkül adjuk meg magunkat
Mondd, hová tűntek az álmok?
Hová tűntek az évek, melyek belénk voltak szerelmesek?
Kést ránt a nyár, a jövő robban
Úgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyről beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem, a félelem, a félelem
Régóta állok sötétben, régóta várok
Várom, hogy lehulljon rólam az évszázados átok
Várom, hogy legyenek percek, melyek belénk lesznek szerelmesek
Kést ránt a nyár, a jövő robban
Úgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyről beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem, a félelem, a félelem
Harc nélkül adjuk meg magunkat
Mondd, hová tűntek az álmok?
Hová tűntek az évek, melyek belénk voltak szerelmesek?
Kést ránt a nyár, a jövő robban
Úgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyről beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem, a félelem, a félelem
Régóta állok sötétben, régóta várok
Várom, hogy lehulljon rólam az évszázados átok
Várom, hogy legyenek percek, melyek belénk lesznek szerelmesek
Kést ránt a nyár, a jövő robban
Úgy van minden, mint gyermekkoromban
Foghegyről beszél velem, csak játszik
Csak játszik nekem, a félelem, a félelem