1. Ahol a házakban még faragott bútor áll,
Ahol még egyszerűen él apám s anyám,
Ahol a sűrű erdők elnyelik a külvilág zaját,
Valaha ott látott meg engem a nagyvilág.
R1. Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér,
Ahol az utakon szürke port kavar a szél,
Az az a hely, ahonnan eljöttem, már tíz éve is lehet,
Hidd el örökre otthagytam a szívemet.
2. Nagyapám régi dalait énekelgettem,
És a széllel kergetőzve nőttem fel,
Lehet, hogy nem minden pillanatban emlékezem,
De hidd el, azt az időt sosem felejtem el.
R1.
3. Minél zajosabban vágtat el egy nap,
Annál kedvesebbnek látom a múltamat,
Ne mondd, hogy divatból, vagy szeszélyből,
vagy rosszkedvből teszem,
Te is megérted, ha eljössz majd velem.
R2. Ahol a házakban még faragott bútor áll,
Ahol még egyszerűen él apám s anyám,
Ahol az utakon még most is szürke port kavar a szél,
Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér.
Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér.
Ahol még egyszerűen él apám s anyám,
Ahol a sűrű erdők elnyelik a külvilág zaját,
Valaha ott látott meg engem a nagyvilág.
R1. Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér,
Ahol az utakon szürke port kavar a szél,
Az az a hely, ahonnan eljöttem, már tíz éve is lehet,
Hidd el örökre otthagytam a szívemet.
2. Nagyapám régi dalait énekelgettem,
És a széllel kergetőzve nőttem fel,
Lehet, hogy nem minden pillanatban emlékezem,
De hidd el, azt az időt sosem felejtem el.
R1.
3. Minél zajosabban vágtat el egy nap,
Annál kedvesebbnek látom a múltamat,
Ne mondd, hogy divatból, vagy szeszélyből,
vagy rosszkedvből teszem,
Te is megérted, ha eljössz majd velem.
R2. Ahol a házakban még faragott bútor áll,
Ahol még egyszerűen él apám s anyám,
Ahol az utakon még most is szürke port kavar a szél,
Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér.
Ahol a l***a folyó a hegyek közé ér.