Nézd meg a várost magad körül
Zöld a Duna és szürke az égbolt
Talán sosem lesz már kék
Kisgyerekként egész másnak láttam
De tudom, az rég volt
Már ez is csak emlékkép
Kereshetnél, de ennél jobbat úgysem találsz
Elég ha talpra állsz
Refrén:
Nem paradicsom, nem oázis
De hisz ismersz, én a jég hátán is
Úgy élek, ahogy halni szeretnék
A felhők felett mindig kék az ég
Mielőtt darabokra esne szét, hadd rakjam össze a képet
Kopott már, megsárgult, a széle meg kicsit tépett
Gyűrött alul, az egyik sarka be van hajtva
De ha jól megnézed, a lényeg így is látszik rajta
Kereshetnél, de ennél jobbat úgysem találsz
Elég ha talpra állsz
Refrén:
Nem paradicsom, nem oázis
De hisz ismersz, én a jég hátán is
Úgy élek, ahogy halni szeretnék
A felhők felett mindig kék az ég
Zöld a Duna és szürke az égbolt
Talán sosem lesz már kék
Kisgyerekként egész másnak láttam
De tudom, az rég volt
Már ez is csak emlékkép
Kereshetnél, de ennél jobbat úgysem találsz
Elég ha talpra állsz
Refrén:
Nem paradicsom, nem oázis
De hisz ismersz, én a jég hátán is
Úgy élek, ahogy halni szeretnék
A felhők felett mindig kék az ég
Mielőtt darabokra esne szét, hadd rakjam össze a képet
Kopott már, megsárgult, a széle meg kicsit tépett
Gyűrött alul, az egyik sarka be van hajtva
De ha jól megnézed, a lényeg így is látszik rajta
Kereshetnél, de ennél jobbat úgysem találsz
Elég ha talpra állsz
Refrén:
Nem paradicsom, nem oázis
De hisz ismersz, én a jég hátán is
Úgy élek, ahogy halni szeretnék
A felhők felett mindig kék az ég