Kettő madár száll az égen,
Egyik nappal, másik éjen.
A lány fecske verőfényben,
Fiú karvaly éjsötétben.
Elátkozott két madárka,
Egymást csak egy percig látja.
Amint Hold a Napot váltja,
Átváltozik ő, s a párja.
Fecske suhan szelek hátán,
Aranygyűrű csillog lábán.
Irigy varjak megtámadják,
Szép gyűrűjét elragadják.
Zuhan szárnya, eget szántja,
Szalad kedvese utána.
Egy-egy tollát elhullajtva
Párjának utat mutatja.
A legény nyomát követi,
Rába vizében megleli.
Reszkető testét kiveszi,
Fehér ingébe tekeri.
Nap szárítja csapzott tollát,
Nézi szíve választottját.
Megesküszik földre, égre,
Halálba is elmegy érte.
Borostyánok és vadrózsák
Lassan testük körbefonják.
A szerelmük mégsem halott,
Tiszta lelkük szárnyra kapott.
Az eszéki harang hangja
Azóta is azt kongatja:
Egymásé lett két madárka,
Nem fog rajtuk senki átka.
Egyik nappal, másik éjen.
A lány fecske verőfényben,
Fiú karvaly éjsötétben.
Elátkozott két madárka,
Egymást csak egy percig látja.
Amint Hold a Napot váltja,
Átváltozik ő, s a párja.
Fecske suhan szelek hátán,
Aranygyűrű csillog lábán.
Irigy varjak megtámadják,
Szép gyűrűjét elragadják.
Zuhan szárnya, eget szántja,
Szalad kedvese utána.
Egy-egy tollát elhullajtva
Párjának utat mutatja.
A legény nyomát követi,
Rába vizében megleli.
Reszkető testét kiveszi,
Fehér ingébe tekeri.
Nap szárítja csapzott tollát,
Nézi szíve választottját.
Megesküszik földre, égre,
Halálba is elmegy érte.
Borostyánok és vadrózsák
Lassan testük körbefonják.
A szerelmük mégsem halott,
Tiszta lelkük szárnyra kapott.
Az eszéki harang hangja
Azóta is azt kongatja:
Egymásé lett két madárka,
Nem fog rajtuk senki átka.