Some female hair, flowers a-dead
The bracing smell of rain in the air
Crushing floor, doors opened
Glass tiles ang tears of blood everywhere
Cloudy skies, moaning wind
Chairs, tables upset, a tearing sense
Somebody has been here
a blood-stained man who pretends innocence
So never feel a**urance
-I breathe out in vengeance
I'll hunt you with my revenge
My law will strike down on you
A narrow street, a purple scarf
Fearsome cat-eyes glowing in the dark
A used-up wallet, her photo therein
Her voice echoes again in the wind
Crumbling walls, long shadows
You can still smell her sweet fragrance
She's only twenty, good-looking, lovely
but still a blood-stained man who pretends innocence
So never feel a**urance -I breathe out in vengeance
I hunt you with my revenge
My law will strike down on you
I'm your judge,
I'm your law,
Look at me now!
White dresses, sedatives
Emptiness and a folding-knife in the brain
A healing patient, regeneration
The bland taste of freedom and fading pain
Blur of sight, sudden light
Disturbtes the recognition of every mistake
What if I am? By any chance,
a blood-stained man who pretends innocence?
---------------------------------------------------
Vérfoltos(an)
Nehany finom női hajszál, hervadt virágok
Az eső illata a levegőben, átkarol
Koszos padló, nyitott ajtók
Szilánkok és vércseppek
Az égen felhők, s felnyög a szél
Asztalok, székek egymáson
Valaki itt járt, vérfoltos a kabátom
De még mindig az ártatlant játszom
Biztonságban sohasem lehetsz
-Bosszúra szomjazom
Utolsó lélegzetemig rád vadászom
Az én törvenyem súlyt le rád
Egy szűk sikátor, egy bíbor sál
Rémséges macskaszemek, ragyognak a sötétben
Egy tárca, egy gyűrött fénykep
Az ő hangjat hozza a szél
Megnyúlnak az árnyak, a falak
Édes illata meg mindig velem van
Még csak húsz, istenem, de dögös, szexi
De véresen is csak ártatlan akarsz lenni
Biztonságban sohasem lehetsz
-Bosszúra szomjazom
Utolsó lélegzetemig rád vadászom
Az én törvenyem súlyt le rád
A bírád vagyok,
A törvényed vagyok,
Nezz rám vegre! Most!
Fehér köpenyek, nyugtatók
Az elmébe üresség és penge hatol
Egy lábadozó beteg, felépülés
Keseredés a lassan múló fájdalom
Elhomályosodik a kép, egy villanó fény
Zavartan ér a felismerés:
Mi van ha én vagyok az a valaki
Aki véresen is ártatlan akar maradni?
The bracing smell of rain in the air
Crushing floor, doors opened
Glass tiles ang tears of blood everywhere
Cloudy skies, moaning wind
Chairs, tables upset, a tearing sense
Somebody has been here
a blood-stained man who pretends innocence
So never feel a**urance
-I breathe out in vengeance
I'll hunt you with my revenge
My law will strike down on you
A narrow street, a purple scarf
Fearsome cat-eyes glowing in the dark
A used-up wallet, her photo therein
Her voice echoes again in the wind
Crumbling walls, long shadows
You can still smell her sweet fragrance
She's only twenty, good-looking, lovely
but still a blood-stained man who pretends innocence
So never feel a**urance -I breathe out in vengeance
I hunt you with my revenge
My law will strike down on you
I'm your judge,
I'm your law,
Look at me now!
White dresses, sedatives
Emptiness and a folding-knife in the brain
A healing patient, regeneration
The bland taste of freedom and fading pain
Blur of sight, sudden light
Disturbtes the recognition of every mistake
What if I am? By any chance,
a blood-stained man who pretends innocence?
---------------------------------------------------
Vérfoltos(an)
Nehany finom női hajszál, hervadt virágok
Az eső illata a levegőben, átkarol
Koszos padló, nyitott ajtók
Szilánkok és vércseppek
Az égen felhők, s felnyög a szél
Asztalok, székek egymáson
Valaki itt járt, vérfoltos a kabátom
De még mindig az ártatlant játszom
Biztonságban sohasem lehetsz
-Bosszúra szomjazom
Utolsó lélegzetemig rád vadászom
Az én törvenyem súlyt le rád
Egy szűk sikátor, egy bíbor sál
Rémséges macskaszemek, ragyognak a sötétben
Egy tárca, egy gyűrött fénykep
Az ő hangjat hozza a szél
Megnyúlnak az árnyak, a falak
Édes illata meg mindig velem van
Még csak húsz, istenem, de dögös, szexi
De véresen is csak ártatlan akarsz lenni
Biztonságban sohasem lehetsz
-Bosszúra szomjazom
Utolsó lélegzetemig rád vadászom
Az én törvenyem súlyt le rád
A bírád vagyok,
A törvényed vagyok,
Nezz rám vegre! Most!
Fehér köpenyek, nyugtatók
Az elmébe üresség és penge hatol
Egy lábadozó beteg, felépülés
Keseredés a lassan múló fájdalom
Elhomályosodik a kép, egy villanó fény
Zavartan ér a felismerés:
Mi van ha én vagyok az a valaki
Aki véresen is ártatlan akar maradni?