Itt van, pedig senki se hívta.
Néz rám, de nem látom a szemét.
És nem tudom, de arra emlékszem,
Hogy nem értem, amit beszél.
A székről átülök a fotelbe.
Jobb, ha ma lelépek korán.
Az fix, hogy jól meg lett keverve,
Nem tudom, mi jön ezután.
Jó, hogy ma látlak, mert szerintem szép vagy.
Ezért fog el a remegés.
Rólad álmodok, látlak egész nap,
Túl sok ez és túl kevés.
Nem figyel rám, az arcába nézek.
Ez mindig jól felkavar.
Mond valamit és én semmit sem értek,
Túl késő már és túl hamar.
Itt van, pedig senki se hívta.
Néz rám, de nem látom a szemét.
És nem tudom, de arra emlékszem.
Hogy nem értem, amit beszél.
Néz rám, de nem látom a szemét.
És nem tudom, de arra emlékszem,
Hogy nem értem, amit beszél.
A székről átülök a fotelbe.
Jobb, ha ma lelépek korán.
Az fix, hogy jól meg lett keverve,
Nem tudom, mi jön ezután.
Jó, hogy ma látlak, mert szerintem szép vagy.
Ezért fog el a remegés.
Rólad álmodok, látlak egész nap,
Túl sok ez és túl kevés.
Nem figyel rám, az arcába nézek.
Ez mindig jól felkavar.
Mond valamit és én semmit sem értek,
Túl késő már és túl hamar.
Itt van, pedig senki se hívta.
Néz rám, de nem látom a szemét.
És nem tudom, de arra emlékszem.
Hogy nem értem, amit beszél.