1. Zavartan elém állsz, kitárulkozni félsz.
A félresikerült kalandok után, mondd, mit akarsz még?!
R. Te vagy a vesztes, én a győztes, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem lehet?
2. Magamról kérdezel, vagy másokról beszélsz.
Az értelmét vesztett kapcsolatokról, mit is mondanék?!
R. Te vagy a vétkes, én a vétlen, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem mered?
Add ki magadból a feszültséget!x3
Add ki magadból
3. Esténként tervezel, aztán levelet írsz.
Másnap az egészet összegyűröd, inkább telefonon hívsz.
R.Te vagy az álnok, én a rendes, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem mered?
Add ki magadból a feszültséget!x3
Add ki magadból
Adja ki magából a feszültséget!
A félresikerült kalandok után, mondd, mit akarsz még?!
R. Te vagy a vesztes, én a győztes, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem lehet?
2. Magamról kérdezel, vagy másokról beszélsz.
Az értelmét vesztett kapcsolatokról, mit is mondanék?!
R. Te vagy a vétkes, én a vétlen, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem mered?
Add ki magadból a feszültséget!x3
Add ki magadból
3. Esténként tervezel, aztán levelet írsz.
Másnap az egészet összegyűröd, inkább telefonon hívsz.
R.Te vagy az álnok, én a rendes, vagy fordítva, mindegy, ha úgy a jó!
Egyre gondolunk, máshova nézünk; kimondani miért nem mered?
Add ki magadból a feszültséget!x3
Add ki magadból
Adja ki magából a feszültséget!