Gizi az ágyba ha hátradõl,
Remeg a térde a szerelemtõl
De a végén már csak így suttog:
Na veled sem volt rosszabb, se jobb...
Micsoda lány ez a Schulz Gizi !
Szereti Õt itt mindenki,
Mert Õ is szeret itt mindenkit,
Kopogj hármat, Õ majd segít !
Gizi, ölelj úgy, mint rég !
Gizi, szeress még, szeress még !
Gizi, hazudj szépet nekem !
Hazudd azt, hogy jó volt velem !
Gizi hogyha hátra dõl,
Nem a szép szavakra vár...
Gizi szeme tündököl,
És a lepedõért sem kár...
Hej, az a dolog oly jó vele !
Kicsi a keze, de nagy a szive.
Valami nyomozók egyszer elvitték,
Pedig olyan szép volt, jaj, ó de szép !
Ülök a földön az ég alatt,
Nekem a Gizi, aki megmaradt.
Meg az az elsõ piszkos kis szerelem...
Hiányzik már, hidd el nekem !
Gizi, ölelj úgy, mint rég !
Gizi, szeress még, szeress még !
Gizi, hazudj szépet nekem !
Hazudd azt, hogy jó volt velem !
Gizi sír a vállamon,
Nem a szép szavakra vár...
Benne sír a fájdalom,
Gizi mi bánt ? Mondd el már !
Gizi sír a vállamon,
Hogy a torkod elszorul.
Vele sír a fájdalom,
Ahogy az ágyra ráborul.
Gizi sír a vállamon,
Csak a szép szavakra vár.
Vele sír a fájdalom,
S gyereket sem szûlhet már...
Remeg a térde a szerelemtõl
De a végén már csak így suttog:
Na veled sem volt rosszabb, se jobb...
Micsoda lány ez a Schulz Gizi !
Szereti Õt itt mindenki,
Mert Õ is szeret itt mindenkit,
Kopogj hármat, Õ majd segít !
Gizi, ölelj úgy, mint rég !
Gizi, szeress még, szeress még !
Gizi, hazudj szépet nekem !
Hazudd azt, hogy jó volt velem !
Gizi hogyha hátra dõl,
Nem a szép szavakra vár...
Gizi szeme tündököl,
És a lepedõért sem kár...
Hej, az a dolog oly jó vele !
Kicsi a keze, de nagy a szive.
Valami nyomozók egyszer elvitték,
Pedig olyan szép volt, jaj, ó de szép !
Ülök a földön az ég alatt,
Nekem a Gizi, aki megmaradt.
Meg az az elsõ piszkos kis szerelem...
Hiányzik már, hidd el nekem !
Gizi, ölelj úgy, mint rég !
Gizi, szeress még, szeress még !
Gizi, hazudj szépet nekem !
Hazudd azt, hogy jó volt velem !
Gizi sír a vállamon,
Nem a szép szavakra vár...
Benne sír a fájdalom,
Gizi mi bánt ? Mondd el már !
Gizi sír a vállamon,
Hogy a torkod elszorul.
Vele sír a fájdalom,
Ahogy az ágyra ráborul.
Gizi sír a vállamon,
Csak a szép szavakra vár.
Vele sír a fájdalom,
S gyereket sem szûlhet már...