Bársonykék az ég
az orgonák lilák
az aszfalt sűrű krém
benne bóbiták
az ágakon rügyek
a rügyek zöld sebek
a zúgó lombú fák
így köszöntenek
Dühöngő pokol
az éledő tavasz
izzó napkohó
kovácsolja azt
gyümölcsöt terem
minden gyötrelem
orgonát fakaszt
a rothadó tetem
Pogány ünnepély
veszi kezdetét
bogarak rajzanak
szállnak szerteszét
Szirmok hullanak
százezer virág
kaszált réteken
leheli illatát
Rohan a hegy fele
rohan a völgybe le
a mézszagú világ
vele a nap tüze
Betör a réseken
betör az ablakon
könnyedén legyőz
belekapaszkodom
Elrepít a szél
lesem a kék eget
fogom a torkomat
nyelni nem lehet
benne agydarab
a szél csak visz tovább
a levegő marad
nyíló orgonák
nyújtóznak felém
megretten szívem
szememet forgatom
magamat kérdezem
Miért kell ebbe belehalni?
és nem felel, nem felel nekem, és nem felel, nem felel nem
az orgonák lilák
az aszfalt sűrű krém
benne bóbiták
az ágakon rügyek
a rügyek zöld sebek
a zúgó lombú fák
így köszöntenek
Dühöngő pokol
az éledő tavasz
izzó napkohó
kovácsolja azt
gyümölcsöt terem
minden gyötrelem
orgonát fakaszt
a rothadó tetem
Pogány ünnepély
veszi kezdetét
bogarak rajzanak
szállnak szerteszét
Szirmok hullanak
százezer virág
kaszált réteken
leheli illatát
Rohan a hegy fele
rohan a völgybe le
a mézszagú világ
vele a nap tüze
Betör a réseken
betör az ablakon
könnyedén legyőz
belekapaszkodom
Elrepít a szél
lesem a kék eget
fogom a torkomat
nyelni nem lehet
benne agydarab
a szél csak visz tovább
a levegő marad
nyíló orgonák
nyújtóznak felém
megretten szívem
szememet forgatom
magamat kérdezem
Miért kell ebbe belehalni?
és nem felel, nem felel nekem, és nem felel, nem felel nem