[Verse]
Az éjszaka csendje lágyan hívogat,
Belülről gyengéden símogat,
Égő testén eltökéltség,
Kulcslyukon át bekúszó sötétség,
Lassan múlik ez a fájó gondolat,
Mit porcelánszám remegve mondogat,
Ez a válasz nélküli kérdés,
Furcsa és kegyetlen érzés.
Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet...
Ha nem számít, hány sebből vérzel...
[Refrén]
Akkor már nem kell, hogy tovább várj,
Nem kell, hogy tovább fájj!
Akkor már nem kell, hogy tovább várj,
Nem kell, hogy tovább fájj!
[Verse]
Nézd, a vágy csendben elsírja magát,
Némán döngeti saját csontfalát,
Láttam belül a gonoszt meghalni,
Itt van a jövő a múltat felfalni,
Messze a part, körülöttem örvény,
Viharfelhők magasodnak körém,
Ha elmegyek, bízol-e még bennem?
Hidd el nekem, ezt kell tennem!
Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet...
Ha nem számít, hány sebből vérzel...
[Refrén] x4
Nem kell hogy tovább várj... x2
Az éjszaka csendje lágyan hívogat,
Belülről gyengéden símogat,
Égő testén eltökéltség,
Kulcslyukon át bekúszó sötétség,
Lassan múlik ez a fájó gondolat,
Mit porcelánszám remegve mondogat,
Ez a válasz nélküli kérdés,
Furcsa és kegyetlen érzés.
Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet...
Ha nem számít, hány sebből vérzel...
[Refrén]
Akkor már nem kell, hogy tovább várj,
Nem kell, hogy tovább fájj!
Akkor már nem kell, hogy tovább várj,
Nem kell, hogy tovább fájj!
[Verse]
Nézd, a vágy csendben elsírja magát,
Némán döngeti saját csontfalát,
Láttam belül a gonoszt meghalni,
Itt van a jövő a múltat felfalni,
Messze a part, körülöttem örvény,
Viharfelhők magasodnak körém,
Ha elmegyek, bízol-e még bennem?
Hidd el nekem, ezt kell tennem!
Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet...
Ha nem számít, hány sebből vérzel...
[Refrén] x4
Nem kell hogy tovább várj... x2