Jaj, de kurva okos vagyok, fogjad már meg a kezem!
Bocs, ha kicsit köcsög vagyok, hidd el, én se szeretem
Jaj, de sokat jár a pofám, pedig én se szeretem
Félek, hogy ha csönd lesz, meglépsz, fogjad már meg a kezem!
Biztos lehet valami a természetemben
Amitől, akit szeretek, nem szívlelhet engem
Jaj, Istenem, ne bántsatok, ne bántsatok!
Igazából én csak néha szorongok egy nagyot
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
Biztos lehet valami a tekintetemben
Amitől, akit szeretek mind megszeppen
Jaj, Istenem, ne bántsatok, ne bántsatok!
Igazából én csak rövidlátnok vagyok
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
„Indul már a tollasbálba
Prímabalerina, könnyű lányka
Három éjjel, három nap
Túlélőknek táncolgat."
Fenáll az a lehetőség, felmerül a veszély:
Mi van, ha a szorongásom mégse puszta szeszély?
Mi van, hogyha semmit sem ér az a sok fitnesz?
Mi van, ha a nagy gyöngeség mégis egyszer itt lesz?
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
Hányszor fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
„Indul már a tollasbálba
Prímabalerina, könnyű lányka
Három éjjel, három nap
Túlélőknek táncolgat."
Jaj, de kurva okos vagyok, fogjad már meg a kezem!
Bocs, ha kicsit köcsög vagyok, hidd el, én se szeretem
Jaj, de sokat jár a pofám, pedig én se szeretem
Félek, hogy ha csönd lesz, meglépsz, fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg!
Bocs, ha kicsit köcsög vagyok, hidd el, én se szeretem
Jaj, de sokat jár a pofám, pedig én se szeretem
Félek, hogy ha csönd lesz, meglépsz, fogjad már meg a kezem!
Biztos lehet valami a természetemben
Amitől, akit szeretek, nem szívlelhet engem
Jaj, Istenem, ne bántsatok, ne bántsatok!
Igazából én csak néha szorongok egy nagyot
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
Biztos lehet valami a tekintetemben
Amitől, akit szeretek mind megszeppen
Jaj, Istenem, ne bántsatok, ne bántsatok!
Igazából én csak rövidlátnok vagyok
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
„Indul már a tollasbálba
Prímabalerina, könnyű lányka
Három éjjel, három nap
Túlélőknek táncolgat."
Fenáll az a lehetőség, felmerül a veszély:
Mi van, ha a szorongásom mégse puszta szeszély?
Mi van, hogyha semmit sem ér az a sok fitnesz?
Mi van, ha a nagy gyöngeség mégis egyszer itt lesz?
Meddig fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
Hányszor fog még fölállni a farkam?
Kérdem néha két menet közt halkan
Lesz-e aki kíván, ha meghaltam?
Lesz-e aki gondol rám, míg mással van?
„Indul már a tollasbálba
Prímabalerina, könnyű lányka
Három éjjel, három nap
Túlélőknek táncolgat."
Jaj, de kurva okos vagyok, fogjad már meg a kezem!
Bocs, ha kicsit köcsög vagyok, hidd el, én se szeretem
Jaj, de sokat jár a pofám, pedig én se szeretem
Félek, hogy ha csönd lesz, meglépsz, fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg a kezem!
Fogjad már meg!