Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg
I.
Haver hát ez fura, megüt a guta
Mert az égvilágon mindenki kivan mint a kutya
És ez rád is átragad, ne is tagadd
A parányi planétánk a dühtől dagad
A felszínek alatt megbújik a harag
De akad pillanat, hogy, jön lát és harap
Egy fenevadat farag belőled a düh
Majd úgy eltűnik mint szőr közt a tetü
Nem válogat, és ha van áldozat
Nem vár sokat, jöhet a kárhozat
Jöhet akár kiegyensúlyozott, nyugodt
Vagy szerény, a végén úgy is maga lesz a rém
Én, te vagy ő legyen az férfi vagy nő
Ezzel mindenki fertőzhető
És ki tudja honnan de lassan megfogan
S a roham végezetül agressziót sző
Refr. 2x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.
II.
Elég egy apró szó amit ******
Vagy egy hatalmas szopatás, mit neked szánt
Na de mind ez egyre megy
Mert a lényeg mint egy féreg a dög húst emészt fel a méreg
A düh, a harag, az indulat a bosszú
Ez egy kutya mind a lista piszok hosszú
És az összes habzó szájjal várja, hogy prédája
Arra járva magát felkínálja
Ha valaki rád dudál
Egyből ugrasz
Vagy a sorban eléd áll
Egyből ugrasz
Vagy mindegy mit csinál
Egyből ugrasz
Hiszen hogyha irritál
Egyből ugrasz
Az *********
Nincs szer haver amitől egyből lehiggadsz
Na e ne hidd azt, hogy köddé válnak
Mert vannak dolgok amik haragot táplálnak
A rossz ízű szájak, a dolgok amik fájnak
A hírek vagy az álmok amik az égbe szállnak
Az elfojtott bánat vagy a valótlan vádak
És a hűtlen társak, akik csendben átvágnak
Refr. 2x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.
III.
Nagy levegő, belégzés, számolás négyig
De semmit nem enyhít, az egész egy nagy tévhit
Az izmok megfeszülnek, a szív duplán dobban
Az eddig felgyülemlett harag most kirobban
Nyomban fellobban a gyűlölet mágja lángja
A testet átjárva hajtja igába
Hiába küzdenél, hiába állnál ellen
Mert meg nem retten, szét áramlik a testben
A száj szitkokat szór szüntelenül szerte szét
*** Kész, könyörtelenül ketté karatéz
A láb lelkesen lovával lendül,
És nem tűr meg pár lábon belül senkit maga körül.
De nézd csak a vihart, mi hetekig kitart
Függetlenül hogy milyen nagy port kavart
A végén megenyhül, és elcsendesül,
A harag is egy vihar, csak a testen belül.
Refr. 4x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg
I.
Haver hát ez fura, megüt a guta
Mert az égvilágon mindenki kivan mint a kutya
És ez rád is átragad, ne is tagadd
A parányi planétánk a dühtől dagad
A felszínek alatt megbújik a harag
De akad pillanat, hogy, jön lát és harap
Egy fenevadat farag belőled a düh
Majd úgy eltűnik mint szőr közt a tetü
Nem válogat, és ha van áldozat
Nem vár sokat, jöhet a kárhozat
Jöhet akár kiegyensúlyozott, nyugodt
Vagy szerény, a végén úgy is maga lesz a rém
Én, te vagy ő legyen az férfi vagy nő
Ezzel mindenki fertőzhető
És ki tudja honnan de lassan megfogan
S a roham végezetül agressziót sző
Refr. 2x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.
II.
Elég egy apró szó amit ******
Vagy egy hatalmas szopatás, mit neked szánt
Na de mind ez egyre megy
Mert a lényeg mint egy féreg a dög húst emészt fel a méreg
A düh, a harag, az indulat a bosszú
Ez egy kutya mind a lista piszok hosszú
És az összes habzó szájjal várja, hogy prédája
Arra járva magát felkínálja
Ha valaki rád dudál
Egyből ugrasz
Vagy a sorban eléd áll
Egyből ugrasz
Vagy mindegy mit csinál
Egyből ugrasz
Hiszen hogyha irritál
Egyből ugrasz
Az *********
Nincs szer haver amitől egyből lehiggadsz
Na e ne hidd azt, hogy köddé válnak
Mert vannak dolgok amik haragot táplálnak
A rossz ízű szájak, a dolgok amik fájnak
A hírek vagy az álmok amik az égbe szállnak
Az elfojtott bánat vagy a valótlan vádak
És a hűtlen társak, akik csendben átvágnak
Refr. 2x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.
III.
Nagy levegő, belégzés, számolás négyig
De semmit nem enyhít, az egész egy nagy tévhit
Az izmok megfeszülnek, a szív duplán dobban
Az eddig felgyülemlett harag most kirobban
Nyomban fellobban a gyűlölet mágja lángja
A testet átjárva hajtja igába
Hiába küzdenél, hiába állnál ellen
Mert meg nem retten, szét áramlik a testben
A száj szitkokat szór szüntelenül szerte szét
*** Kész, könyörtelenül ketté karatéz
A láb lelkesen lovával lendül,
És nem tűr meg pár lábon belül senkit maga körül.
De nézd csak a vihart, mi hetekig kitart
Függetlenül hogy milyen nagy port kavart
A végén megenyhül, és elcsendesül,
A harag is egy vihar, csak a testen belül.
Refr. 4x
Nem vagyok ideges, fő a nyugalom
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom
Lehet ellenkezhetnék, ó de minek?
Hisz nincs mit tenni, ha szét basz az ideg.