Az éj átölel,s halkan suttogják nevem a halál árnyai.Az élet sötét
unokatestvérei ok,kik úton vannak az örökkévalóság óta.
Hideg szél lengedez a fák között,arcomba vágva egy elmúlt kor
fájdalmas emlékeit.Szemeimre nehézkesen ráereszkedik a köd,
hogy igazán láthassak.Felüvöltök mint egy gyermek az elmúlás
küszöbén,mikor erot vesz,hogy átlépje.Testem megfeszül,és
ellenkezés nélkül zuhan a jéghideg sötétsébe,hogy anyja legyen
a férgeknek.Ez a hely az enyém,nekem ásták ok kik úton vannak
az örökkévalóság óta.Kinyújtom karjaim az égbolt emlékei felé,
hogy igazán érezzem ahogy a nyírkos föld hozzáér csupasz
testemhez.Egy utólsó görcsös rángás,ahogy haldokló testem
levego után kapkod,majd nyugodtan elernyed.
unokatestvérei ok,kik úton vannak az örökkévalóság óta.
Hideg szél lengedez a fák között,arcomba vágva egy elmúlt kor
fájdalmas emlékeit.Szemeimre nehézkesen ráereszkedik a köd,
hogy igazán láthassak.Felüvöltök mint egy gyermek az elmúlás
küszöbén,mikor erot vesz,hogy átlépje.Testem megfeszül,és
ellenkezés nélkül zuhan a jéghideg sötétsébe,hogy anyja legyen
a férgeknek.Ez a hely az enyém,nekem ásták ok kik úton vannak
az örökkévalóság óta.Kinyújtom karjaim az égbolt emlékei felé,
hogy igazán érezzem ahogy a nyírkos föld hozzáér csupasz
testemhez.Egy utólsó görcsös rángás,ahogy haldokló testem
levego után kapkod,majd nyugodtan elernyed.