Mindig csak Te voltál az életem célja.
Nem kellett senki más énnekem.
Bármit megadnék, hogy ha mégegyszer újra
Két kézzel foghatnád a két kezem.
Refr.
Nincsen se éjjelem, se nappalom, úgy érzem megöl a fájdalom.
Nem maradt más csak a bánatom, miért tetted ezt velem nem tudom.
Emlékszem minden egyes boldog napunkra.
Fényképed ott van még az asztalon.
Felnézek néha nap a fájdalmas kíntól,
Két könnycsepp gördül le az arcomon.
Refr. Nincsen se éjjelem...
Nyílik a varjúháj az Andrássy úton,
És Te már nem vagy többé én velem.
Hogyha Rád gondolok én mindig úgy érzem,
Egy úthenger haladt át a lelkemen.
Refr. Nincsen se éjjelem...
Rájössz majd Te még, hogy kellenék, de késő már a bánat.
Újra kezdenéd, ezt nem lehet, hát fordíts szépen hátat.
Nem kellett senki más énnekem.
Bármit megadnék, hogy ha mégegyszer újra
Két kézzel foghatnád a két kezem.
Refr.
Nincsen se éjjelem, se nappalom, úgy érzem megöl a fájdalom.
Nem maradt más csak a bánatom, miért tetted ezt velem nem tudom.
Emlékszem minden egyes boldog napunkra.
Fényképed ott van még az asztalon.
Felnézek néha nap a fájdalmas kíntól,
Két könnycsepp gördül le az arcomon.
Refr. Nincsen se éjjelem...
Nyílik a varjúháj az Andrássy úton,
És Te már nem vagy többé én velem.
Hogyha Rád gondolok én mindig úgy érzem,
Egy úthenger haladt át a lelkemen.
Refr. Nincsen se éjjelem...
Rájössz majd Te még, hogy kellenék, de késő már a bánat.
Újra kezdenéd, ezt nem lehet, hát fordíts szépen hátat.