Éltél túl az Óperencián,
És sohasem féltél, mindig jó voltál.
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.
De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz
Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel
És sohasem féltél, mindig jó voltál.
Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.
De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz
Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel