Sosse bízz az álmaidban,
Sose hidd, hogy végtelen az út!
Örülj minden boldog percnek,
Elég ha a perc rá a tanúd.
Tied a tegnap, de mi lesz holnap,
Az eget kérdezd, mi vár még reád.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit tettél, soha meg ne bánd.
Ne akarj a Napba nézni,
Ne akarj, mert elvakít a fény.
Barátkozz a gyertyalánggal,
Így maradsz majd tiszta és szerény.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!
Refr.:
Elnyíló virág, valahol oly egy a sorsunk
Elmúló világ, valahol magunkban hordunk,
Haldokló mező, minden más, ha véget ér a nyár...
Ne akarj te messze menni,
Ne akarj te mindig új hazát.
Ne keresd a halhatatlant,
Köszönd meg és becsüld meg a mát!
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!
Refr.
Sose hidd, hogy végtelen az út!
Örülj minden boldog percnek,
Elég ha a perc rá a tanúd.
Tied a tegnap, de mi lesz holnap,
Az eget kérdezd, mi vár még reád.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit tettél, soha meg ne bánd.
Ne akarj a Napba nézni,
Ne akarj, mert elvakít a fény.
Barátkozz a gyertyalánggal,
Így maradsz majd tiszta és szerény.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!
Refr.:
Elnyíló virág, valahol oly egy a sorsunk
Elmúló világ, valahol magunkban hordunk,
Haldokló mező, minden más, ha véget ér a nyár...
Ne akarj te messze menni,
Ne akarj te mindig új hazát.
Ne keresd a halhatatlant,
Köszönd meg és becsüld meg a mát!
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!
Refr.