MAJKA: Ózdon testvérem, fú, de más a világ, a sok elvetemült magyar között, rengeteg, a zsivány. De nem tudok mit tenni, hogyha nekem itt kell élni, nekem itt kellet felnőnöm, úgyhogy fogok meghalni. De, hogyha mégis valahogy, engem eldob, az élet, hát megtanított, borsod arra, semmitől se féljek. Ne kérjek, reméljek, de abból is, csak csínján. Ne birka módra menjek, én az ????. Nekem is osztott már az élet, nem is olyan régen, olyan lassan kell ítélned, ahogy csillag megy az égen. Mert innen öcsém, már" csak feljebb lehet menni, itt nincsen munka, nincsen lóvé, nem tudsz mit tenni. És enni is csak akkor, hogyha kibelezed magad, mert Ózdnak mindig úgy osztanak, hogy csak, ennyi marad. Elmenekülnek, onnan az emberek, mert amit, hagytak, abból élni tudod, nem lehet.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
TYSON: Kamázom a pénzt, mégis elkerül a köcsög nagyon, vágja a bujkálást, akárhonnan jövök. Mert ilyen, mint én, nem terem minden bokorban. Hova születtem volna, ha nem a pokolba. Köszönöm uram, hogy ezt tetted, velem, és nekem pont leszarod az életem. Ezért, nem tehetek róla, ha lopok, ölök, csalok, régen tudom, a cigánygyerek, nem az égből potyog. De, ti hagytok ennyit, mi a faszt néztek, nézd meg, habiszti, még ők félnek. Hú, de rossz a vaker, a gettó nem kell, nincs is, nem ver, ha jövök, bújj el. Jobban teszed te menő, mert ahonnan, én jövök, ahogy korog a gyomrunk, ott bárkit megölünk. A sok privát ember, meg mindent tagadna, kéz, és lábtörést, vigyázz magadra.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
KÉTARC: A Szigony utca réme, és a Szanató utca szégyene, Dopeman papa befogadott, ez dicsőség, vagy szégyen-e. Nem tudom, ha nincs, mit tegyél, a fasz kultúráddal, mit érsz elég nagy baj, hogyha átlátsz a rácsokon, de ha két fejjel, kell döntened, a sor végére állsz, vagy az élére. Ha megdöglik Csöpike, eltesszük télire. Az életcélod süllyed, annál lejjebb már, csak mi vagyunk. Ha, nem lesz pénz gumira, ??? vagy bugyiba baszunk. Egyszerű a képlet a gettóban, ha fiú vagy, no, és, ha, meg lánynak születtél, megtanultam mindegy, hogy ukrán, román, magyar, vagy roma. Az utca a bűnözők, és a trógerek temploma, nem elég, hogy elloptátok, a kibaszott koszorút, nagyapám sírjáról, még a keresztet is. Még jó, hogy megkértük, a sírásó fiút, hogy elég mélyre ásson, mert elviszik, az öreget is.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
KÉTARC: A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, az életem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a végzetem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, az életem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a végzetem.
DOPEMAN: 1980 hatéves voltam. Mikor a nyolcba bebasztak, és mondhatnám, hogy velem, nagyon kibasztak. De nem teszem, mert tudod, nekem az eszem, mert itt a fegyverem, ezt a kerülettől kaptam, mert amiket láttam, azt régen pofáztam. Hogy aki éles, aki fajin, aki rafkó, nálunk, csak az maradhat életben, és csak az lakhat jól. Mert úgysem marad, neki más, vagy az étel, vagy a rács, vagy a drog, vagy a bűn, az életből kiszavazás, hiába menekülsz, hiába futsz, ha benned a gettó, változni úgysem tudsz, itt elfordul tőled az isten, tudod, az nem jó, mert marasztal minket, a kibaszott gettó. Hidd el nekem kincsem, választásom, nincsen, nyomorogjunk szépen, vagy ülhetünk a sitten.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 4x
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
TYSON: Kamázom a pénzt, mégis elkerül a köcsög nagyon, vágja a bujkálást, akárhonnan jövök. Mert ilyen, mint én, nem terem minden bokorban. Hova születtem volna, ha nem a pokolba. Köszönöm uram, hogy ezt tetted, velem, és nekem pont leszarod az életem. Ezért, nem tehetek róla, ha lopok, ölök, csalok, régen tudom, a cigánygyerek, nem az égből potyog. De, ti hagytok ennyit, mi a faszt néztek, nézd meg, habiszti, még ők félnek. Hú, de rossz a vaker, a gettó nem kell, nincs is, nem ver, ha jövök, bújj el. Jobban teszed te menő, mert ahonnan, én jövök, ahogy korog a gyomrunk, ott bárkit megölünk. A sok privát ember, meg mindent tagadna, kéz, és lábtörést, vigyázz magadra.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
KÉTARC: A Szigony utca réme, és a Szanató utca szégyene, Dopeman papa befogadott, ez dicsőség, vagy szégyen-e. Nem tudom, ha nincs, mit tegyél, a fasz kultúráddal, mit érsz elég nagy baj, hogyha átlátsz a rácsokon, de ha két fejjel, kell döntened, a sor végére állsz, vagy az élére. Ha megdöglik Csöpike, eltesszük télire. Az életcélod süllyed, annál lejjebb már, csak mi vagyunk. Ha, nem lesz pénz gumira, ??? vagy bugyiba baszunk. Egyszerű a képlet a gettóban, ha fiú vagy, no, és, ha, meg lánynak születtél, megtanultam mindegy, hogy ukrán, román, magyar, vagy roma. Az utca a bűnözők, és a trógerek temploma, nem elég, hogy elloptátok, a kibaszott koszorút, nagyapám sírjáról, még a keresztet is. Még jó, hogy megkértük, a sírásó fiút, hogy elég mélyre ásson, mert elviszik, az öreget is.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 2x
KÉTARC: A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, az életem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a végzetem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, az életem nekem. A nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a nyomor, a végzetem.
DOPEMAN: 1980 hatéves voltam. Mikor a nyolcba bebasztak, és mondhatnám, hogy velem, nagyon kibasztak. De nem teszem, mert tudod, nekem az eszem, mert itt a fegyverem, ezt a kerülettől kaptam, mert amiket láttam, azt régen pofáztam. Hogy aki éles, aki fajin, aki rafkó, nálunk, csak az maradhat életben, és csak az lakhat jól. Mert úgysem marad, neki más, vagy az étel, vagy a rács, vagy a drog, vagy a bűn, az életből kiszavazás, hiába menekülsz, hiába futsz, ha benned a gettó, változni úgysem tudsz, itt elfordul tőled az isten, tudod, az nem jó, mert marasztal minket, a kibaszott gettó. Hidd el nekem kincsem, választásom, nincsen, nyomorogjunk szépen, vagy ülhetünk a sitten.
Ref.: Nem új dolog, amiről beszélek, múlnak az évek, és az emberek, szívnak, és sírnak a gettóban, mert még mindig minden úgy van. 4x