Az enyém, csak azt kérdezi:
Hogy hol jártál megint?
A tiéddel nagyobb gáz van,
Ő mélyebbre tekint.
Naná, hogy rólam másoknak mindent kitálal,
Mert nem jött be a trükköm, sajnos a virággal.
S ha ilyennek látom
A pokolba kívánom.
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.
Már megint horkoltam,
Most éppen ez a baja.
Ha meg szétdobálom a rongyaim,
Attól égnek áll a haja.
És van egy olyan érzésem, hogy megint nem lesz kaja,
Mert sajnos nyitva maradt, a hűtőnknek ajtaja.
S ha ilyennek látom
A pokolba kívánom.
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.
S ha romokban a házunk
És az esőtől beázunk,
Majd papás mamást játszunk,
És mindent helyre rázunk
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.
Hogy hol jártál megint?
A tiéddel nagyobb gáz van,
Ő mélyebbre tekint.
Naná, hogy rólam másoknak mindent kitálal,
Mert nem jött be a trükköm, sajnos a virággal.
S ha ilyennek látom
A pokolba kívánom.
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.
Már megint horkoltam,
Most éppen ez a baja.
Ha meg szétdobálom a rongyaim,
Attól égnek áll a haja.
És van egy olyan érzésem, hogy megint nem lesz kaja,
Mert sajnos nyitva maradt, a hűtőnknek ajtaja.
S ha ilyennek látom
A pokolba kívánom.
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.
S ha romokban a házunk
És az esőtől beázunk,
Majd papás mamást játszunk,
És mindent helyre rázunk
De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők,
Üresnek látszanánk,
Csak magunkkal játszanánk.
Ha nem lennétek,
Bizony belőlünk a lélek
Elillan, majd ha itt hagytok,
Ezért köszönjük, hogy vagytok.