Itt élsz bennem...
Bennem...
Félholt testem, vigyél haza!
Egy kis hang bennem egyre súgja:
Nem vagy egyedül,
Tudtad legbelül, mi ketten születtünk...
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen, földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
Kérlek, amíg beléd férek,
Az én szememre ne tégy virágot,
Hisz én vagyok, aki ott él benned!
BENNEM
Nincsenek színek,
Az csak a fény játéka,
Végtelen térben
Hogy létezhet szimmetria?
Hol lehet a vége?
Kevés vagy, hogy felfogjad!
Ki irányít minket?
A saját tükörképed...
Van az az egyik, aki Te vagy. És ott van az a másik,
Ki saját magadnak láttat téged mások szemével,
Ő az, aki meghal éjjel, és reggel veled ébred.
Idegen szerepet játszik,
Ki a tükörképévé válik,
Hazudik mind, ki fél belátni,
Az ösztön az egy, mi sosem ámít.
Egymás sorsát éljük mi ketten,
Te is rájössz egyszer.
Nem akarsz csak érezni, vétkezni, megtenni,
És mindent előre megbánni.
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
Én ott élek benned,
Mélyre temetve,
Ahogy Te leszel majd egyszer, csillagként égbe égetve,
Hát úgy fejezzük be, ahogy kezdődött egyszer...
És él benned a tudatlan másik, ki itt tart téged,
Kiemel és visszatesz a földbe, körbemegy,
Az ösztön késztet maradásra téged.
Milyen céllal születsz és ki halna meg érted?
Szóló: Jeff Loomis
Félholt testem, vigyél haza!
Egy kis hang bennem egyre súgja:
Nem vagy egyedül,
Tudtad legbelül, egy testbe mi ketten születtünk.
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
BENNEM
BENNEM
BENNEM
BENNEM
Bennem...
Félholt testem, vigyél haza!
Egy kis hang bennem egyre súgja:
Nem vagy egyedül,
Tudtad legbelül, mi ketten születtünk...
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen, földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
Kérlek, amíg beléd férek,
Az én szememre ne tégy virágot,
Hisz én vagyok, aki ott él benned!
BENNEM
Nincsenek színek,
Az csak a fény játéka,
Végtelen térben
Hogy létezhet szimmetria?
Hol lehet a vége?
Kevés vagy, hogy felfogjad!
Ki irányít minket?
A saját tükörképed...
Van az az egyik, aki Te vagy. És ott van az a másik,
Ki saját magadnak láttat téged mások szemével,
Ő az, aki meghal éjjel, és reggel veled ébred.
Idegen szerepet játszik,
Ki a tükörképévé válik,
Hazudik mind, ki fél belátni,
Az ösztön az egy, mi sosem ámít.
Egymás sorsát éljük mi ketten,
Te is rájössz egyszer.
Nem akarsz csak érezni, vétkezni, megtenni,
És mindent előre megbánni.
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
Én ott élek benned,
Mélyre temetve,
Ahogy Te leszel majd egyszer, csillagként égbe égetve,
Hát úgy fejezzük be, ahogy kezdődött egyszer...
És él benned a tudatlan másik, ki itt tart téged,
Kiemel és visszatesz a földbe, körbemegy,
Az ösztön késztet maradásra téged.
Milyen céllal születsz és ki halna meg érted?
Szóló: Jeff Loomis
Félholt testem, vigyél haza!
Egy kis hang bennem egyre súgja:
Nem vagy egyedül,
Tudtad legbelül, egy testbe mi ketten születtünk.
Itt élsz bennem,
Mélyre temetve,
Ahogy én leszek egyszer végleg,
Hat láb mélyen földbe döngölve,
Egy test, két lélek,
Így nem búcsúzhatsz el!
BENNEM
BENNEM
BENNEM
BENNEM