1. Tegnap, mikor megismertelek,
Rögtön tudtam, jó lesz majd veled.
Éreztem, amikor megláttalak,
Hogy soha sem rúgnám szét az arcodat.
2. A vesédet se verném le soha,
Nem hívnálak úgy, hogy büdös szuka,
Én sohasem tudnálak megbántani,
És nem tudnám benned a kést megmártani.
3. Az érzelem számomra fontos dolog,
Érzem például, ha éhes vagyok.
És azt, hogy nekem esténként valami jár.
4. Szerelmem, szerelmem, kellesz nekem.
Nagyon vigyázz, nehogy bajod legyen!
Élni jó, hát jegyezd meg, hol a határ!
Hogy hol a határ.
5. Remélem, hogy hozzám hű leszel,
És nem beszélgetsz most már senkivel.
Ha nem néz rád senki és nem tapogat
Én sohasem harapom át a torkodat
6. Az érzelem számomra fontos dolog,
Érzem például, ha nyűgös vagyok,
Ha valaki tapló és nem tudja, mi a szabály.
7. A Klárit is csak azért ütöttem le,
Amikor hozzánk jött vendégségbe,
Mert túl halkan köszönt, és bevallom, nekem ez fáj.
Nekem ez fáj.
Bevallom, nekem ez fáj.
Nekem ez fáj.
Rögtön tudtam, jó lesz majd veled.
Éreztem, amikor megláttalak,
Hogy soha sem rúgnám szét az arcodat.
2. A vesédet se verném le soha,
Nem hívnálak úgy, hogy büdös szuka,
Én sohasem tudnálak megbántani,
És nem tudnám benned a kést megmártani.
3. Az érzelem számomra fontos dolog,
Érzem például, ha éhes vagyok.
És azt, hogy nekem esténként valami jár.
4. Szerelmem, szerelmem, kellesz nekem.
Nagyon vigyázz, nehogy bajod legyen!
Élni jó, hát jegyezd meg, hol a határ!
Hogy hol a határ.
5. Remélem, hogy hozzám hű leszel,
És nem beszélgetsz most már senkivel.
Ha nem néz rád senki és nem tapogat
Én sohasem harapom át a torkodat
6. Az érzelem számomra fontos dolog,
Érzem például, ha nyűgös vagyok,
Ha valaki tapló és nem tudja, mi a szabály.
7. A Klárit is csak azért ütöttem le,
Amikor hozzánk jött vendégségbe,
Mert túl halkan köszönt, és bevallom, nekem ez fáj.
Nekem ez fáj.
Bevallom, nekem ez fáj.
Nekem ez fáj.