Szállj,
ahogy könnyű, szines pillangók eső
után,
kérlek szállj,
tudod, minden nyáron szirmok hullnak
kár,
hogy más lett minden!
(Refr:)
Álmatlan éjszakákon,
átokként újra látom,
hogy hullik szét az álmunk,
s nem harcoltunk érte,
magányos éjszakákon,
századszor újra látom,
hogy múlik minden álom,
az nem lehet, hogy vége,
az nem lehet, hogy vége!
Nézd,
ez a szirmát vesztett kis virág még vár,
hogy díszítsd szépre!
Szállj,
kicsi pillangó, az illatát még kell
hogy érezd egyszer!
ahogy könnyű, szines pillangók eső
után,
kérlek szállj,
tudod, minden nyáron szirmok hullnak
kár,
hogy más lett minden!
(Refr:)
Álmatlan éjszakákon,
átokként újra látom,
hogy hullik szét az álmunk,
s nem harcoltunk érte,
magányos éjszakákon,
századszor újra látom,
hogy múlik minden álom,
az nem lehet, hogy vége,
az nem lehet, hogy vége!
Nézd,
ez a szirmát vesztett kis virág még vár,
hogy díszítsd szépre!
Szállj,
kicsi pillangó, az illatát még kell
hogy érezd egyszer!