.

Mézeskalács Lyrics

Tátongó bombatölcsér,
szülői házuk helyén.
Így jött szenteste '44.
Tízéves sincs és árva,
a légnyomástól kába.
Kevés neki egy Üdvözlégy.

Kilőtt tankok közt sétál,
kihalt utcák kövén jár.
Ment, míg egy régi bolthoz ért.

Fázott és nem volt pénze,
sóvárgó szemmel nézte,
az ő kis mézeskalács szívét.

Lelencek közé zárták,
fejét kopaszra nyírták.
Jéghideg vízben fürdették.
t**okban minden éjjel,
ágya mellé letérdel.
Imádkozik a kis szívért.

Öt év gyorsan elrepült,
gyerekből ifjú serdült.
Amikor szélnek eresztették.

Gyalogolt sínek mentén,
tehervonat tetején.
Ment, míg a régi bolthoz ért.
Mintha csak várta volna,
Még pest ostroma óta.
A szív, hogy végre megvegyék.

Levette és csak nézte,
úgy fogta két kezébe.
Hogy szinte hozzá sem ért.

A szív nem is sejtette,
a fiú hogy szerette.
Vigyázott rá ne törjön szét.

Ma is egy kisfiúban,
a szív még meg-meg dobban.
De a fiút, eltemették.
Report lyrics