Egyedül feksem az ágyamon
A takaró alatt a félsemű kobrát nógatom
A hidegben össe ment a pistolyom
Hogy be ne rozsdáljon, minden nap kipolírozom
Az ember sorsa a kezében
Véget érnek egy zsebkendőben az emlékek
Egy sárga folt lett a pendelyen
A bohócom ross volt, hát elverem
Magányban telnek el a hónapok
Csattog a körlet, mert körbe járnak a s**lapok
Ballal nem olyan ross, de jobbal jobb
Te messe vagy s én hiányod kézzel pótolom.
Refrén:
Fárad a karja a katonának, fárad a karja
Fárad a karja a katonának, fárad a karja.
A takaró alatt a félsemű kobrát nógatom
A hidegben össe ment a pistolyom
Hogy be ne rozsdáljon, minden nap kipolírozom
Az ember sorsa a kezében
Véget érnek egy zsebkendőben az emlékek
Egy sárga folt lett a pendelyen
A bohócom ross volt, hát elverem
Magányban telnek el a hónapok
Csattog a körlet, mert körbe járnak a s**lapok
Ballal nem olyan ross, de jobbal jobb
Te messe vagy s én hiányod kézzel pótolom.
Refrén:
Fárad a karja a katonának, fárad a karja
Fárad a karja a katonának, fárad a karja.