Az apám cukrász volt, igen, és õ mondta;
Az élet szép lesz, s a világ egy torta.
Egy kopasz bácsi ígérte, az ország egy szelet
És majd tortát eszik minden magyar gyerek.
A fater pontos volt, nem hagyott ki napot,
Úgy verte anyámat, mint a tejszínhabot,
Az egészet mindig a kulcslyukon át néztem,
A konyhába mentem és süteményt kértem.
Verem, verem, verem
Majd beleszakadok,
Nem bántok én senkit,
Csak verem a habot.
Nemsokára leszek épp 36 éves,
Születésnapomra újra tortát kérek,
Legyenek ám rajta kis csokikatonák,
Marcipán ûrhajós, krémvárak, rakéták.
Belülrõl kirágnám, mint a fát a féreg,
Nem látná meg senki, így hát nem is félek.
Mi leszünk csak hatan 36 lánnyal,
36 gyertya 36 lánggal.
Az élet szép lesz, s a világ egy torta.
Egy kopasz bácsi ígérte, az ország egy szelet
És majd tortát eszik minden magyar gyerek.
A fater pontos volt, nem hagyott ki napot,
Úgy verte anyámat, mint a tejszínhabot,
Az egészet mindig a kulcslyukon át néztem,
A konyhába mentem és süteményt kértem.
Verem, verem, verem
Majd beleszakadok,
Nem bántok én senkit,
Csak verem a habot.
Nemsokára leszek épp 36 éves,
Születésnapomra újra tortát kérek,
Legyenek ám rajta kis csokikatonák,
Marcipán ûrhajós, krémvárak, rakéták.
Belülrõl kirágnám, mint a fát a féreg,
Nem látná meg senki, így hát nem is félek.
Mi leszünk csak hatan 36 lánnyal,
36 gyertya 36 lánggal.