Ha adunk magunknak, néha esélyt is kapunk,
ha úgy áll mégis, úgy áll mégis.
Meséken át távozik, de mi akartuk,
mert jó így.
Levesbe egy csipet kétely is kell, különben remegnénk,
Ha rá gondolok elájulok, hogy tőled mi mást kaphatok,
Csak magányt, esetleg csendet, kérek a fejbe rendet,
raknék, mert erdő van idebent, erdő, erdő van idebent.
Erdő, erdő van idebent...
Szépen belassulunk,
Nincs m'ért, hát nem kapkodunk,
Voltunk jobban már, de
nem panaszkodunk.
És hiába erőlködnél, ha kerülő utakon mennél,
Estére itt a helyed, szeretheted, vagy gyűlölheted.
És újra és újra láthatod, ugyanazt, ugyanúgy, ugyanott.
Marad minden a régiben, erdő, erdő van idebenn.
Szóló:
Te is láttad azt, amit látok, mégis elfelejtettél,
Most is hallod azt, amit mondok, mégis itt felejtettél.
Idebenn, idebenn, idebenn...
ha úgy áll mégis, úgy áll mégis.
Meséken át távozik, de mi akartuk,
mert jó így.
Levesbe egy csipet kétely is kell, különben remegnénk,
Ha rá gondolok elájulok, hogy tőled mi mást kaphatok,
Csak magányt, esetleg csendet, kérek a fejbe rendet,
raknék, mert erdő van idebent, erdő, erdő van idebent.
Erdő, erdő van idebent...
Szépen belassulunk,
Nincs m'ért, hát nem kapkodunk,
Voltunk jobban már, de
nem panaszkodunk.
És hiába erőlködnél, ha kerülő utakon mennél,
Estére itt a helyed, szeretheted, vagy gyűlölheted.
És újra és újra láthatod, ugyanazt, ugyanúgy, ugyanott.
Marad minden a régiben, erdő, erdő van idebenn.
Szóló:
Te is láttad azt, amit látok, mégis elfelejtettél,
Most is hallod azt, amit mondok, mégis itt felejtettél.
Idebenn, idebenn, idebenn...