Aznaposan a nagyszobában egy őszi délelőtt
Ernőnek beugrik valami, ahogy ott ül a kép előtt.
A falon majdnem életnagyságú fénykép, rajta
erdő, hegy és ég, hősünk mostan belelép.
Fejét forgatva előremászik és nem sokára
hitetlenkedve néz vissza az Egyszeri szobára.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy világ, ahol lehet hogy túl sokat
játszottunk ki kicsodát.
Egy régen elmúlt délután fényében fürdöm én,
tegnapok oly furcsa hangjait hozza felém (a szél).
Ernőnek beugrik valami, ahogy ott ül a kép előtt.
A falon majdnem életnagyságú fénykép, rajta
erdő, hegy és ég, hősünk mostan belelép.
Fejét forgatva előremászik és nem sokára
hitetlenkedve néz vissza az Egyszeri szobára.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy világ, ahol lehet hogy túl sokat
játszottunk ki kicsodát.
Egy régen elmúlt délután fényében fürdöm én,
tegnapok oly furcsa hangjait hozza felém (a szél).