Lassan szívod magadba, ezt a pillanatot,
Érzem, hogy forró a tested, de abba hagyni még nem akarod.
Ez a két lépés a végtelenbe most még túl kevés,
de ha átlépünk a korláton, már nincsen szenvedés.
Az öngyilkos vágyak, nem beszélnek félre,
Kihajolva az ablakon, zuhansz le a mélybe.
Csak egy pillanat, és elmúlik minden,
Ez a jövõ túl sötét, csak te maradj, te maradj, te maradj itt velem.
Nem, nem, nem érdekel, hogy mit gondolsz, hogy mit teszel.
Mikor egyedül és összetörve, vérzõ tested tapad a földre,
Ez a gondolat, majd szétszakítja, darabokra a testedet,
De meghalni és ujjászületni, túl egyszerû, nem, nem, nem lehet.
Érzem, hogy forró a tested, de abba hagyni még nem akarod.
Ez a két lépés a végtelenbe most még túl kevés,
de ha átlépünk a korláton, már nincsen szenvedés.
Az öngyilkos vágyak, nem beszélnek félre,
Kihajolva az ablakon, zuhansz le a mélybe.
Csak egy pillanat, és elmúlik minden,
Ez a jövõ túl sötét, csak te maradj, te maradj, te maradj itt velem.
Nem, nem, nem érdekel, hogy mit gondolsz, hogy mit teszel.
Mikor egyedül és összetörve, vérzõ tested tapad a földre,
Ez a gondolat, majd szétszakítja, darabokra a testedet,
De meghalni és ujjászületni, túl egyszerû, nem, nem, nem lehet.