Panodráma Lyrics

Kék tóban fürdenek a szürke házak,
Tégla sapkájukban egy kicsit fáznak,
Üres a szoba, nincsen kép, a TV fázik,
Szakállas kéményseprő az ágy alatt játszik.
Ez most egy ilyen nap, a villamosok állnak,
Furcsa lilás füstöt pipálnak a gyárak,
A kirakatok halkan egymás vállán sírnak,
A csatornák szájából trágár szavak hullnak.

Szerelmet vall a processzor,
Diszkóba jár a professzor,
A csókok íze, a fények,
A gitár, a koncert és a filmek,
A villamos, a tv,
A repterek és a kávé
Betörve, kiöntve,
A város peremén egy küszöbre.

Nyerít a hintaló, fáradt ma a bemondó,
A plakátról integet Jean-Paul Belmondo,
A mozik művészfilmet bámulnak bambán,
Részeg villamosmérnök táncol az utcán.
Egy felhőn fekszem, alattam a város,
Furcsa felhő, amolyan bentlakásos,
Lenn az utcák mind alusznak már,
A Hold a megállóban egy csókra vár.

A Tejút innen csak egy karnyújtás,
A Göncöl-szekér az éjben gödröt ás,
De lassan reggel, a felhő felkel,
"Az álomnak vége!" - üvölt a vekker.