1. Egy téli reggel váratlan álltak elém,
És összedőlt egy megszokott világ.
Már álmok nélkül a padlón ott fekszem én,
Csak rám dobnak egy széttépett ruhát.
R1. Talán lesz még egy életem,
Talán még újrakezdhetem,
Talán még egyszer szép leszek,
S hogy minden éjjel sírok, arról nem tehetek.
2. Én azt képzeltem, hogy nem vagyok sebezhető,
Gondosan nevelt egy jó család.
Egy emberélet oly könnyen megtörhető,
Ha bármikor fegyvert szegeznek rád.
R1.
R2. Talán majd elfelejthetem,
Talán felnő a gyermekem.
Talán majd róla álmodom,
S hogy éjjel mégis sírok, azt majd letagadom.
R3. Talán, talán majd elfelejthetem,
Talán felnő a gyermekem.
R1.
És hogy minden éjjel sírok, arról nem tehetek.
És összedőlt egy megszokott világ.
Már álmok nélkül a padlón ott fekszem én,
Csak rám dobnak egy széttépett ruhát.
R1. Talán lesz még egy életem,
Talán még újrakezdhetem,
Talán még egyszer szép leszek,
S hogy minden éjjel sírok, arról nem tehetek.
2. Én azt képzeltem, hogy nem vagyok sebezhető,
Gondosan nevelt egy jó család.
Egy emberélet oly könnyen megtörhető,
Ha bármikor fegyvert szegeznek rád.
R1.
R2. Talán majd elfelejthetem,
Talán felnő a gyermekem.
Talán majd róla álmodom,
S hogy éjjel mégis sírok, azt majd letagadom.
R3. Talán, talán majd elfelejthetem,
Talán felnő a gyermekem.
R1.
És hogy minden éjjel sírok, arról nem tehetek.