Álom az álomban Lyrics

Hívj halottkémet vagy papot!
Nem éri már meg a holnapot,
Az értelem és érzelem kora,
A sors újabb furcsa fintora.
Hogy a közöny hűsítő bora,
Csak a hanyatlásunk mámora,
Minden érzéket letompít,
Bárki,bármit bárhogy ordít.

A szemfedőt önként viselve,
Vaksötétségben az elme,
A megfékezetlen tüzeknek,
A lángjai gyorsan üzennek.

Szomorú és igaz,
A józanodás kemény,
De mindig lesz vigasz,
Ha az emberség erény.

Álom az álomban,
Amit célként ki tűztem,
És abban élek, mióta,
A kételyt elűztem.
Innen felébredni, már
Nincs többé hova,
Óvatos lettem csupán,
És nem tétova.

Álom az álomban,
Amit célként ki tűztem,
És abban élek, mióta,
A kételyt elűztem.

Innen felébredni, már
Nincs többé hova,
Óvatos lettem csupán,
És nem tétova.
Érzem végre hol van a helyem,
Nem nyomják le a vízbe a fejem,
Annyit kérek, amennyit adok,
Ha békén hagysz, én nem támadok.

Szó, nélkül én már nem hagyom,
Azt, amit átfut rengeteg agyon,
Sokkal szebb és jobb hely lehet,
A Földön, amiért bárki tehet.

Álom az álomban,
Amit célként ki tűztem,
És abban élek, mióta,
A kételyt elűztem.

Innen felébredni, már
Nincs többé hova,
Óvatos lettem csupán,
És nem tétova.