Szeretlek, ne szólj egy szót sem!
Így együtt most nagyszerű
A holnap már ágyba döntve,
de nem leszek neked túl egyszerű
Szeretlek, meg kell, hogy érezd
az élet nem csak derű
De vágyam határát ne kérdezd,
úgy nem leszek neked túl egyszerű
Hazug egy szó, hazug egy éj lehet
De én még lennék, épp veled!
Hazug a lét, s ha kérded, hogy mért? Hiszem:
többé nem lennék túl egyszerű neked.
refr.:
Még várj! Ne hagyj magamra!
Egy fáradt vándor kiált
Ki rég harcol magával,
de másokért mindig kiállt
Szeretlek, ne szólj egy szót sem!
Így együtt most nagyszerű
Ha vágyam határát elérted,
Nekünk, utána, minden egyszerű
refr.:
Még várj! Ne hagyj magamra!
Egy fáradt vándor kiált
Ki rég harcol magával,
de másokért mindig kiállt
Szeretlek, most mégsem mondom
A szó csal, a tett, mi hű
Ölelj, hogy jobban érezz!
E perc után az élet egyszerű
Nekünk utána minden egyszerű
Így együtt most nagyszerű
A holnap már ágyba döntve,
de nem leszek neked túl egyszerű
Szeretlek, meg kell, hogy érezd
az élet nem csak derű
De vágyam határát ne kérdezd,
úgy nem leszek neked túl egyszerű
Hazug egy szó, hazug egy éj lehet
De én még lennék, épp veled!
Hazug a lét, s ha kérded, hogy mért? Hiszem:
többé nem lennék túl egyszerű neked.
refr.:
Még várj! Ne hagyj magamra!
Egy fáradt vándor kiált
Ki rég harcol magával,
de másokért mindig kiállt
Szeretlek, ne szólj egy szót sem!
Így együtt most nagyszerű
Ha vágyam határát elérted,
Nekünk, utána, minden egyszerű
refr.:
Még várj! Ne hagyj magamra!
Egy fáradt vándor kiált
Ki rég harcol magával,
de másokért mindig kiállt
Szeretlek, most mégsem mondom
A szó csal, a tett, mi hű
Ölelj, hogy jobban érezz!
E perc után az élet egyszerű
Nekünk utána minden egyszerű