Gyere, győzz meg engem!
Mondd, hogy jó, amit tettem,
Vagy mondd, túl messzire mentem!
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Gyere, győzz meg engem!
Ugye, ha rossz is a kedvem,
Kétségbe sose kell esnem?
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Néha jobban kell a szó, mint az ennivaló,
Mert az ennivaló csak a gyomorba jó,
A fejem mindig másra éhes, mint a szám,
Mikor tanácsadóra s jótanácsra vár.
Gyere, győzz meg engem,
Hogy az út, mire léptem,
Ugyanúgy, ahogy érzem,
Engem épp a jó irányba visz!
Gyere, győzz meg engem!
Ugye, ha rossz is a kedvem,
Kétségbe sose kell esnem?
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Néha jobban kell a szó, mint az ennivaló,
Mert az ennivaló csak a gyomorba jó,
A fejem mindig másra éhes, mint a szám,
Mikor tanácsadóra s jótanácsra vár.
Gyere, győzz meg engem,
Hogy az út, mire léptem,
Ugyanúgy, ahogy érzem,
Engem épp a jó irányba visz!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!
Mondd, hogy jó, amit tettem,
Vagy mondd, túl messzire mentem!
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Gyere, győzz meg engem!
Ugye, ha rossz is a kedvem,
Kétségbe sose kell esnem?
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Néha jobban kell a szó, mint az ennivaló,
Mert az ennivaló csak a gyomorba jó,
A fejem mindig másra éhes, mint a szám,
Mikor tanácsadóra s jótanácsra vár.
Gyere, győzz meg engem,
Hogy az út, mire léptem,
Ugyanúgy, ahogy érzem,
Engem épp a jó irányba visz!
Gyere, győzz meg engem!
Ugye, ha rossz is a kedvem,
Kétségbe sose kell esnem?
Nekem mindegy mit, csak valamit szólj!
Néha jobban kell a szó, mint az ennivaló,
Mert az ennivaló csak a gyomorba jó,
A fejem mindig másra éhes, mint a szám,
Mikor tanácsadóra s jótanácsra vár.
Gyere, győzz meg engem,
Hogy az út, mire léptem,
Ugyanúgy, ahogy érzem,
Engem épp a jó irányba visz!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!
Gyere, győzz meg engem!