Hogy avatkozom beléd, / Te a szóra nem figyelsz
Teszem itt a szépeket, meg a jót neked / Ügyesebben már nem is lehetne.
Én rád hajtanék, rád hajtok, / De te mész, csak mész előre.
Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem. / Bízik nagyon,
Én meg hagyom, hogy / hadd bízzon. / Úgysincs olyan,
Hogy nyugton maradjon.
Hova fér a szenvedély. / Tele vagy e nélkül is.
Behatol a képzelet az ész (a kéz) helyett, / de az ajtó zár, engedjen be
Mert Én is kérek, ott helyet, nekem jó veled,
de te most sem kérsz belőlem.
Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem. / Bízik nagyon,
Én meg hagyom, hogy / hadd bízzon. / Úgysincs olyan,
Hogy nyugton maradjon.
És Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem.
Bízik nagyon, / én meg hagyom, hogy / hadd bízzon.
Úgysincs olyan, / Hogy ez nyugton marad,
Úgysem lehet, hogy ez nyugton maradjon,
Úgysincs olyan, hogy nyugton maradjon.
Teszem itt a szépeket, meg a jót neked / Ügyesebben már nem is lehetne.
Én rád hajtanék, rád hajtok, / De te mész, csak mész előre.
Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem. / Bízik nagyon,
Én meg hagyom, hogy / hadd bízzon. / Úgysincs olyan,
Hogy nyugton maradjon.
Hova fér a szenvedély. / Tele vagy e nélkül is.
Behatol a képzelet az ész (a kéz) helyett, / de az ajtó zár, engedjen be
Mert Én is kérek, ott helyet, nekem jó veled,
de te most sem kérsz belőlem.
Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem. / Bízik nagyon,
Én meg hagyom, hogy / hadd bízzon. / Úgysincs olyan,
Hogy nyugton maradjon.
És Mégis remél / Mégis dobog / Ez a szív bennem.
Bízik nagyon, / én meg hagyom, hogy / hadd bízzon.
Úgysincs olyan, / Hogy ez nyugton marad,
Úgysem lehet, hogy ez nyugton maradjon,
Úgysincs olyan, hogy nyugton maradjon.