Ha elnémul a város, oly magam vagyok
és egyedül sokszor rámtör; a depresszió,
Ó, nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
Mond miért él az ember és hol van a cél?
... és tényleg van-e Isten, mely bennünk él?
Ó nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
És sokszor sírnom kellett, ha nem bírtam már,
a cinizmus mögé rejtem, ha valaki bánt,
Ó nem, ó nem tudom, hogy ki vagyok
Az álarc lehullt, hát itt vagyok.
Ha elnémul a város, oly magam vagyok,
és egyedül sokszor rám tör a depresszió,
egy könny lefolyik az arcomon,
ha elhagy minden; hát meghalok...
és egyedül sokszor rámtör; a depresszió,
Ó, nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
Mond miért él az ember és hol van a cél?
... és tényleg van-e Isten, mely bennünk él?
Ó nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
És sokszor sírnom kellett, ha nem bírtam már,
a cinizmus mögé rejtem, ha valaki bánt,
Ó nem, ó nem tudom, hogy ki vagyok
Az álarc lehullt, hát itt vagyok.
Ha elnémul a város, oly magam vagyok,
és egyedül sokszor rám tör a depresszió,
egy könny lefolyik az arcomon,
ha elhagy minden; hát meghalok...