Én is egy kicsit - Epilógus Lyrics

Ha szomorú vagy lehangoló gondolataid vannak
Egyszer neki kéne menni igazán a falnak!
Elvándorlok messze egy másik világba
Egy ugyanilyenbe, csak egészen másba!
Lehettem volna forradalmár!
Halhattam volna mártírhalált!
Lehettem volna képviselő!
De lehettem volna gonosztevő!

Azért szar ez az egész világ
Mert ti, emberek, szarok vagytok!
És én, én, én is egy kicsit
Sajnálom én is egy kicsit.

Jó lenne elhinni, hogy van még itt remény!
Jó lenne tudni, hogy otthon vagyok én!
Jó lenne mondani, hogy sikerül talán!
Hogy vár még ránk egy szép és új világ!
Ha fiatal vagy, nincs esélyed,
minek éljed meg az öregséget?
Ha öreg vagy, kaphatsz alamizsnát,
várnak téged a népkonyhák.

Üvöltve hülyülsz egy primitív gitárral,
Hülyíted az embereket a nagy igazsággal!
És én, én, én is egy kicsit
Sajnálom én is egy kicsit.
EPILÓGUS

Nagy árat fizettünk érted, szabadság!
Drágább lett a lánc...
A forradalom rajtunk nem segít, vége már!
Elmaradt a nagy ünnep.

Hé, mama! Azt ígérted, hogy jobb lesz majd
Ha jól és sokat dolgozunk.
De az idő nem dolgozik nekünk,
csak megöregít.