Idegennek számítok a szülőföldemen,
S eltűnnek lassan az ősi regék.
Egy tollvonással átrajzolták fáradt életem,
De nem kérdezte senki, hogy mit is szeretnék!
Fejem fölött átfestették már az ég színét,
Szívemben gyűlölet és lángszemű harag:
Aprópénzre váltom hát a létem lényegét,
És eltékozlom azt is, ami még megmaradt.
Ref.:
Mit építek délig, leomlik estére,
Ha szívemet nem rakom a téglák közé.
Mit építek estig, leomlik reggelre:
Csak egy illúzióhíd a szabadság felé.
Káinként élek, de Ábelnek születtem!
Ha nyelvemen szólok, azért büntetés jár.
Százszor elárult, kit testvérként szerettem -
Én megbocsátom ezt is, csak legyen vége már!
Bridge:
Árva kismadárról túl sok már a dal;
Ne sajnálj engem, hisz a zene bennem él!
Tennünk kell a dolgunk, hogy ledőljön a fal,
Mert szeretet nélkül, bizony, meghal a cél!
Refr. (2x)
S eltűnnek lassan az ősi regék.
Egy tollvonással átrajzolták fáradt életem,
De nem kérdezte senki, hogy mit is szeretnék!
Fejem fölött átfestették már az ég színét,
Szívemben gyűlölet és lángszemű harag:
Aprópénzre váltom hát a létem lényegét,
És eltékozlom azt is, ami még megmaradt.
Ref.:
Mit építek délig, leomlik estére,
Ha szívemet nem rakom a téglák közé.
Mit építek estig, leomlik reggelre:
Csak egy illúzióhíd a szabadság felé.
Káinként élek, de Ábelnek születtem!
Ha nyelvemen szólok, azért büntetés jár.
Százszor elárult, kit testvérként szerettem -
Én megbocsátom ezt is, csak legyen vége már!
Bridge:
Árva kismadárról túl sok már a dal;
Ne sajnálj engem, hisz a zene bennem él!
Tennünk kell a dolgunk, hogy ledőljön a fal,
Mert szeretet nélkül, bizony, meghal a cél!
Refr. (2x)