Álmaimban gyakran látogatsz meg
Életemnek legszebb álma te!
Onnan van mert rajzolásit elmém
Minden este veled végzi be
Te vagy elmém végsõ gondolatja
Mielõtt bezárkózik szemem
Így az égen, mielõtt az éj jön
A szép alkony mindig ott terem
Kérem istent, hogy ne ébresszen föl
Az ítéletkor se engemet
Jobb itt lenn csak álmodnom, hogy bírlak
Mint a mennyben lennem nélküled
Ím szerelmem ekképp változik, de
Soha meg nem szûnik, mindig él
S nem gyöngyül, ha néha szelídebb is
Gyakran csendes a folyó, de mély!
Kérem istent, hogy ne ébresszen föl
Az ítéletkor se engemet
Jobb itt lenn csak álmodnom, hogy bírlak
Mint a mennyben lennem nélküled
(Petõfi Sándor: Álmaimban gyakran... - részlet)
Életemnek legszebb álma te!
Onnan van mert rajzolásit elmém
Minden este veled végzi be
Te vagy elmém végsõ gondolatja
Mielõtt bezárkózik szemem
Így az égen, mielõtt az éj jön
A szép alkony mindig ott terem
Kérem istent, hogy ne ébresszen föl
Az ítéletkor se engemet
Jobb itt lenn csak álmodnom, hogy bírlak
Mint a mennyben lennem nélküled
Ím szerelmem ekképp változik, de
Soha meg nem szûnik, mindig él
S nem gyöngyül, ha néha szelídebb is
Gyakran csendes a folyó, de mély!
Kérem istent, hogy ne ébresszen föl
Az ítéletkor se engemet
Jobb itt lenn csak álmodnom, hogy bírlak
Mint a mennyben lennem nélküled
(Petõfi Sándor: Álmaimban gyakran... - részlet)