Refr.:
Mondd, játszanád velem, ha kérném,
Az életed, veled én nem félnék,
Játszanék veled, remélném,
Az életem neked épp jó játék.
S ha felrónák nekünk, hogy élni így nem érdekünk,
Mi csak nevetve köszönnénk szépen,
Mert ha véget ért a játék veled, tudom jól, hogy vár még
A játékos végtelen.
Verse1:
Tudod, légből épít várat,
Ha valaki magára várat,
A létnek menni, lenni kell,
Mert az idő bár állni látszik,
A mutató meg nem állhat.
Válhat mára minden tegnappá
Ha, ha sokat tolat egy vonat
Végül vakvágányra állhat.
Ha a nyugat a vak semmibe mutat
A keleti karma a lelkem akarja,
Északon részegen a szívem meztelen,
Fél a déli hőtől, ő már jobbat nem remél.
Hát te mutass most utat, szerelem!
Keresem, de nem találom
Négy égtájon a helyem.
Refr.:
Mondd, játszanád velem, ha kérném,....
Verse2:
Nekem veled a lét nem lételem,
Hanem félelem nélküli kényelem.
Csak arra kérem csendben a fenn-t,
Hogy lehess a lent-ben velem,
És a csend felel, ha kérdezem,
Hogy „-játszanál velem?-„
De mikor rezzen a kezed a kezemben,
Én már érzem az igen-t.
Minden mindent akaró, gyapjútakaró,
Édes kakaóillatú ölelés,
Bevéste lényed léte lelkem legmélyébe a neved,
Veled nevet, ami veled lehet,
És hiszem, engem is szeret az élet,
Hiszen én is itt élhetek veled.
Refr.:
Mondd, játszanád velem, ha kérném,....
Mondd, játszanád velem, ha kérném,
Az életed, veled én nem félnék,
Játszanék veled, remélném,
Az életem neked épp jó játék.
S ha felrónák nekünk, hogy élni így nem érdekünk,
Mi csak nevetve köszönnénk szépen,
Mert ha véget ért a játék veled, tudom jól, hogy vár még
A játékos végtelen.
Verse1:
Tudod, légből épít várat,
Ha valaki magára várat,
A létnek menni, lenni kell,
Mert az idő bár állni látszik,
A mutató meg nem állhat.
Válhat mára minden tegnappá
Ha, ha sokat tolat egy vonat
Végül vakvágányra állhat.
Ha a nyugat a vak semmibe mutat
A keleti karma a lelkem akarja,
Északon részegen a szívem meztelen,
Fél a déli hőtől, ő már jobbat nem remél.
Hát te mutass most utat, szerelem!
Keresem, de nem találom
Négy égtájon a helyem.
Refr.:
Mondd, játszanád velem, ha kérném,....
Verse2:
Nekem veled a lét nem lételem,
Hanem félelem nélküli kényelem.
Csak arra kérem csendben a fenn-t,
Hogy lehess a lent-ben velem,
És a csend felel, ha kérdezem,
Hogy „-játszanál velem?-„
De mikor rezzen a kezed a kezemben,
Én már érzem az igen-t.
Minden mindent akaró, gyapjútakaró,
Édes kakaóillatú ölelés,
Bevéste lényed léte lelkem legmélyébe a neved,
Veled nevet, ami veled lehet,
És hiszem, engem is szeret az élet,
Hiszen én is itt élhetek veled.
Refr.:
Mondd, játszanád velem, ha kérném,....