Golyóálló mellényt vettem,
Mégis eltalált,
Aztán álruhába bújtam,
de ő így is rám talált.
Hogyha emelkedik a pulzus
Hidd el, rögtön észreveszem,
Mert én Okos vagyok és érett,
Miért menne el a józan eszem?!
- Esküszöm
Soha többet nem kell senki!
Mondta a lány,
De az ember, tudjuk néha cselekszik
Hülyén és ostobán!
Gáztelepen miért gyújt rá?
A kutya harapós, miért nyúlkál?
Ki a vesztébe száguld,
Nem hallja, hogy állj!
Csak utána sír,
Hogy még mindig fáj!
Cápák közt miért úszkál?
Ernyő nélkül miért ugrál?
Beléd mászott csendben,
A szívedbe mart,
Ezért hallgatod éjszakánként
ezt a szerelmes szart!
Követ éjjel-nappal,
És a pillanatra vár,
Néha még most is át tud verni,
Pedig már megérzem a szagát.
Gyomron rúg és gyorsan,
Csendben, flegmán tovább is állt,
És csak egy balek leszek,
Aki kora reggel már megint
Rossz buszra szállt.
Mégis eltalált,
Aztán álruhába bújtam,
de ő így is rám talált.
Hogyha emelkedik a pulzus
Hidd el, rögtön észreveszem,
Mert én Okos vagyok és érett,
Miért menne el a józan eszem?!
- Esküszöm
Soha többet nem kell senki!
Mondta a lány,
De az ember, tudjuk néha cselekszik
Hülyén és ostobán!
Gáztelepen miért gyújt rá?
A kutya harapós, miért nyúlkál?
Ki a vesztébe száguld,
Nem hallja, hogy állj!
Csak utána sír,
Hogy még mindig fáj!
Cápák közt miért úszkál?
Ernyő nélkül miért ugrál?
Beléd mászott csendben,
A szívedbe mart,
Ezért hallgatod éjszakánként
ezt a szerelmes szart!
Követ éjjel-nappal,
És a pillanatra vár,
Néha még most is át tud verni,
Pedig már megérzem a szagát.
Gyomron rúg és gyorsan,
Csendben, flegmán tovább is állt,
És csak egy balek leszek,
Aki kora reggel már megint
Rossz buszra szállt.