Tompán ragyog az éjjel és megnő a csend
(Menekülj, fuss el, menekülj)
A sötét elnyeli az árnyakat
Mint verítéktől nyirkos álom
Úgy tapad rám most az indulat
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Mint ezer év lángja, lobog a lelkem
Szememben bűn és vágy ragyog
Szárnyatlan szálló gyilkos angyal
Végtelenül védtelen vagyok
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Menekülj, mert bűvös körbe zárlak
Hogy rabságodban szerelmet tanulj
(Menekülj, fuss el, menekülj)
A sötét elnyeli az árnyakat
Mint verítéktől nyirkos álom
Úgy tapad rám most az indulat
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Mint ezer év lángja, lobog a lelkem
Szememben bűn és vágy ragyog
Szárnyatlan szálló gyilkos angyal
Végtelenül védtelen vagyok
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Mert előttem állsz
Mégha nem is látlak
Itt vagy velem
Ó, az Időn túl
Menekülj, mert bűvös körbe zárlak
Hogy rabságodban szerelmet tanulj