Budapest füstös nappalim,
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.
Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.
Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.
Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.
Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.
Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.
Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.
Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.
Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták
Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.
Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy l***a metronóm
nyelvén az eltérésed.
Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.
Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.
Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.
Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.
Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.
Talán én is Pest vagyok...
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.
Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.
Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.
A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.
Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.
Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.
Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben...
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.
Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.
Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.
Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.
Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.
Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.
Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.
Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.
Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.
Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták
Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.
Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy l***a metronóm
nyelvén az eltérésed.
Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.
Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.
Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.
Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.
Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.
Talán én is Pest vagyok...
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.
Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.
Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.
A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.
Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.
Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.
Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben...
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.
Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.