Olyan reggel van ma, hogy a tüdőből a pára
Mint ahogy a gond ül az ember homlokára.
Kibukik a szájon,röpülnek a csikkek,
Madárszárnyon szállnak, és a bicikliknek.
Harmatos a váza,letörlik ruhával,
Madárszárnyon szállnak, és nincsen madárdal.
Magas kerítések mögött kicsi házak.
Innen ismered fel a mi utcánkat.
Az ablakon redőny van, az ajtókon rácsok
Kifelé nem nézel, befelé nem látok.
Álmom van kivel,
és ha nem jön el,
és ha nem jön el.
Gyújtósnak való,
újabb altató,
újabb altató.
Mint ahogy a gond ül az ember homlokára.
Kibukik a szájon,röpülnek a csikkek,
Madárszárnyon szállnak, és a bicikliknek.
Harmatos a váza,letörlik ruhával,
Madárszárnyon szállnak, és nincsen madárdal.
Magas kerítések mögött kicsi házak.
Innen ismered fel a mi utcánkat.
Az ablakon redőny van, az ajtókon rácsok
Kifelé nem nézel, befelé nem látok.
Álmom van kivel,
és ha nem jön el,
és ha nem jön el.
Gyújtósnak való,
újabb altató,
újabb altató.