Minden fel van fedezve, minden el van nevezve:
Ez a "zûrzavar", az a "búbánat"
Ez a kurva csak abban bízhat
Hogy egyszer majd öreg lesz kurvának
És nem attól lóg majd a melle
Hogy túl sokat ugrált fel-le
Hanem mert szoptatott rajta egy kisdedet
És ettõl majd újra jó lehet
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A halott csecsemõk csontjai
Ez itten egy ásatás. Ez pedig egy ásítás
Mert valaki mindig unta
Ezért ölt a kismama
És most ezért tenné meg újra
És nem azért üvölt az ablakban
Mert nem hallanák meg halkabban
Hanem mert rájött, hogy mekkorát tévedett
Hogy fordítva élt le egy életet
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A sosemvolt hõsök szobrai
Áll és üvölt szegényke
Egy csecsemõvel a kezébe'
Ez a zûrzavar meg a búbánat
És ez a nõ most ugrani készül
Mert itt a nõk csak folyton ugrálnak
De akkor meglát egy másikat szembe'
Aki éppen ugyanúgy tenne
És erre azt mondja magának magába'
Hogy hülyeség, mégse ugrik hiába
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A sosemvolt tornyok romjai
Minden úgy lett, ahogy mondta
Meg is gyógyult azon nyomba'
Megjavult, és élvezte
Hogy most olyan dolgokat mûvel
Amiktol jobban passzol az életbe
És nem azért szalad a térre
Mert az a strici is akkorra ér le
Hanem csak lemegy és hosszan nézeget
Más nagymamákat meg egyéb népeket
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az a sorsolás, ahol kisorsolják
Hogy ki lesz az utolsó római...
Ez a "zûrzavar", az a "búbánat"
Ez a kurva csak abban bízhat
Hogy egyszer majd öreg lesz kurvának
És nem attól lóg majd a melle
Hogy túl sokat ugrált fel-le
Hanem mert szoptatott rajta egy kisdedet
És ettõl majd újra jó lehet
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A halott csecsemõk csontjai
Ez itten egy ásatás. Ez pedig egy ásítás
Mert valaki mindig unta
Ezért ölt a kismama
És most ezért tenné meg újra
És nem azért üvölt az ablakban
Mert nem hallanák meg halkabban
Hanem mert rájött, hogy mekkorát tévedett
Hogy fordítva élt le egy életet
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A sosemvolt hõsök szobrai
Áll és üvölt szegényke
Egy csecsemõvel a kezébe'
Ez a zûrzavar meg a búbánat
És ez a nõ most ugrani készül
Mert itt a nõk csak folyton ugrálnak
De akkor meglát egy másikat szembe'
Aki éppen ugyanúgy tenne
És erre azt mondja magának magába'
Hogy hülyeség, mégse ugrik hiába
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az ásatás, ahol elõkerülnek
A sosemvolt tornyok romjai
Minden úgy lett, ahogy mondta
Meg is gyógyult azon nyomba'
Megjavult, és élvezte
Hogy most olyan dolgokat mûvel
Amiktol jobban passzol az életbe
És nem azért szalad a térre
Mert az a strici is akkorra ér le
Hanem csak lemegy és hosszan nézeget
Más nagymamákat meg egyéb népeket
Mert mindent jóvá lehet tenni
És megint el lehet rontani
Ez az a sorsolás, ahol kisorsolják
Hogy ki lesz az utolsó római...