A Küldetés Lyrics

A város felett lebegett
Majd egy toronyra szállt
Meghajlott háttal
Barázdált arccal
Őszhajú angyal
Már sejti rég, hogy céltalan
Ami célja még van, reménytelen
Mert az ember ilyen, embertelen
Mégis, maga sem tudta, hogy miért
Eljött valamiért

Mint éles kés a szenvedés
Hosszú ráncokat vés
Arcán a felhő
Fájdalom fátyol
Végtelen erdő

Bánat és bűn, most láthatta
ezer éves társak, hiába minden
Újjá születnek, feltámadnak
Mégis, maga sem tudta, hogy miért
Eljött valamiért
Dolgok
Mit néha senki sem ért
De tesszük valamiért

Küldetés
Könnyeinkből élő ezüst eső
Szavainkból ébredő erő
Küldetés
Sóhajtásom sodró tavaszi szél
Arra bíztad
Aki megnem áll, mindent elér
Itt volt egy angyal, már messze jár
Nem történt semmi, ez volt a dolga
És ő már tudta, ez volt a végső
Utolsó útja, a búcsúja

Küldetés
Könnyeinkből élő ezüst eső
Szavainkból ébredő erő
Küldetés
Sóhajtásom sodró tavaszi szél
Arra bíztad
Aki megnem áll, mindent elér