1. Én nem csináltam semmit, semmit nem fedeztem fel,
Én csak tettem, amit mondtak, én csak tettem, amit kell.
És én nem bántottam senkit, úgy, mint annyi jó gyerek,
Talán ezért van, hogy egyfolytában csak ráfizetek.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
2. Hogyha szerelmesek lettünk és már csinálnánk nagyon,
Majdnem megőrülünk, s közben sehol nincs rá alkalom.
Tudom, harcoljunk meg érte, s lesz rá idő, mód és hely,
Épp csak elfelejtjük addigra, hogy mi a francnak kell.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
3. Te csak megmondod, hogy hogy lesz jó és aztán nekem fáj,
Ezért kérlek többé ne segíts, ha nem nagyon muszáj!
Mert én összecsuklom mindig, ha a hónom alá nyúlsz,
És már fáraszt, hogy az én káromból te csak hasznot húzz.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
4. Én már eszmeileg jó ideje nem táplálkozom,
S egyre soványabban nézek szét a szakadt polcokon.
Bár még akad néhány konzervbeszéd, konzervigazság,
De a címkéken a szavatosság réges-rég lejárt.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
5. Hogyha történt veled ilyen vagy már láttál hasonlót,
Kérlek ne mondj inkább semmit, ha már úgy sem mondasz jót.
És ha nem szóltál egy szót se, akkor most már ne is ints,
Inkább dugd a kezed zsebre, ahol régen semmi sincs!
Ez van, ez van, ez van, ez van.
6. Ők csak megásták a gödröt s aztán ültették a fát,
És a gyökere volt fölül és a földben lenn az ág.
Én már nem is szóltam nekik, hogyan lenne jobb vagy szebb,
Tudod ők értenek hozzá, csupa jó nagy, jó nagy sss...
Ez van, ez van, ez van, ez van.
||: Ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (ez van), :||
Ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (hát ez van) ez van (ez van),
||: Ez van (ez van) ez van (as one) ez van (ez van) ez van (ez van). :||
Én csak tettem, amit mondtak, én csak tettem, amit kell.
És én nem bántottam senkit, úgy, mint annyi jó gyerek,
Talán ezért van, hogy egyfolytában csak ráfizetek.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
2. Hogyha szerelmesek lettünk és már csinálnánk nagyon,
Majdnem megőrülünk, s közben sehol nincs rá alkalom.
Tudom, harcoljunk meg érte, s lesz rá idő, mód és hely,
Épp csak elfelejtjük addigra, hogy mi a francnak kell.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
3. Te csak megmondod, hogy hogy lesz jó és aztán nekem fáj,
Ezért kérlek többé ne segíts, ha nem nagyon muszáj!
Mert én összecsuklom mindig, ha a hónom alá nyúlsz,
És már fáraszt, hogy az én káromból te csak hasznot húzz.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
4. Én már eszmeileg jó ideje nem táplálkozom,
S egyre soványabban nézek szét a szakadt polcokon.
Bár még akad néhány konzervbeszéd, konzervigazság,
De a címkéken a szavatosság réges-rég lejárt.
Ez van, ez van, ez van, ez van.
5. Hogyha történt veled ilyen vagy már láttál hasonlót,
Kérlek ne mondj inkább semmit, ha már úgy sem mondasz jót.
És ha nem szóltál egy szót se, akkor most már ne is ints,
Inkább dugd a kezed zsebre, ahol régen semmi sincs!
Ez van, ez van, ez van, ez van.
6. Ők csak megásták a gödröt s aztán ültették a fát,
És a gyökere volt fölül és a földben lenn az ág.
Én már nem is szóltam nekik, hogyan lenne jobb vagy szebb,
Tudod ők értenek hozzá, csupa jó nagy, jó nagy sss...
Ez van, ez van, ez van, ez van.
||: Ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (ez van), :||
Ez van (ez van) ez van (ez van) ez van (hát ez van) ez van (ez van),
||: Ez van (ez van) ez van (as one) ez van (ez van) ez van (ez van). :||